Nagy károkat okozna a Tiszán a csongrádi vízlépcső

A Tisza adottságai nem megfelelőek a teherhajózásra, tetemes összegű, folyamatos beavatkozásokat igényelne a hajózhatóság biztosítása. Egy esetleges folyó-átalakítás okozta negatív hatások az ivóvízbázisban, a folyó képében és a természeti értékekben mutatkoznának, melyek végeredményben a folyó menti emberek életminőségének romlását okoznák.

A WWF Magyarország agrárszakemberekből, mérnökökből, biológusokból és geográfusokból álló szakértői csoportja szerint a Tisza hajózhatóvá tétele a folyó drasztikus leromlásához vezetne: a folyómeder kotrása tovább fokozná az amúgy is jelentős mederbevágódást, a duzzasztás a felvízi szakaszon a folyó lelassulását, emiatt feliszapolódását, az alvízi szakaszon a meder mélyülését okozná. A duzzasztó üzemeltetése miatt a naponta akár többször kialakuló több méteres vízszintváltozás nem csak a folyami és a parti zóna élővilágára hatna negatívan, hanem a folyópart szelíd turisztikai célú használatát is negatívan érintené.

“Azon túl, hogy a Tisza hajózhatóvá tétele a folyó állapotának rohamos mértékű romlásához vezetne, a hazánkban termelt gabona Tiszán való szállítása sem hozna megoldást a „gabonapiaci ördögi kör” problémájára, holott erre hivatkoznak egyes, a vízlépcső megépítése mellett érvelő politikusok.” – nyilatkozta Siposs Viktória, a WWF Magyarország Tisza programvezetője.

A közpénzekkel finanszírozott túlzott és fölösleges gabonatermesztés további közpénzeket emészt fel a tárolás és szállítás szükségével, miközben Európa-szerte, de a világpiacon is eladhatatlan a termék a túlkínálat miatt. Erre a helyzetre alapozni egy ilyen bizonytalan fejlesztést, nemcsak pazarlás, hanem felelőtlenség is. Az iparszerű mezőgazdaság, a gabonatermesztés mozgatórugója éppen az állami pénzek felhasználása a termelés közvetlen támogatására, öntözővízre, szállításra, tárolásra, valamint az ezekhez szükséges infrastruktúra biztosítására. A WWF szerint a jelenlegi agrártámogatási összegek és a rendelkezésre álló források ésszerű felhasználásával komoly fejlődést lehetne elérni a vidéken élők életminőségében, miközben a környezet minősége és a természeti értékek állapota javulna.

“A aszályos területek vízpótlására a megoldást pedig nem az öntözőcsatornák, hanem a folyónak visszaadott árterület szabályozott árasztása hozhat. A természetes mélyfekvésű, amúgy is belvizes területek szántóföldi művelés alóli kivonása után a természeti erőforrások bölcs hasznosításán alapuló, több lábon álló tájhasználat támogatásával piacképes termékek és szolgáltatások adhatnának megélhetést a Tisza vidék lakosságának.” – tette hozzá a WWF Magyarország szakembere.

Ennek megvalósítása javítaná a Tisza-vidék árvízi biztonságát, az egyszeri beruházási költségek mellett az üzemeltetési-fenntartási költségek jelentősen csökkennének, valamint rendszeres gazdasági hasznot és társadalmi előnyöket is nyújtana.

Forrás: WWF Magyarország