Hunyadi László meggyilkoltatta Cillei grófot

A 15. századi Magyarország egyik legkiemelkedő alakja Hunyadi János volt. Ravaszsága, kivételes katonai-politikai képessége és hatalmas vagyona biztosította a Hunyadi család számára a tényleges hatalmat.

Néhány héttel a nándorfehérvári győzelem után, 1456. augusztus 11-én azonban Hunyadi János pestisben meghalt és ez fordulatot eredményezett a magyar politikai életben. Az addig csak háttérben tevékenykedő ellenpártiak most nyíltan felléptek a Hunyadi klánnal szemben. Az udvari csoport irányíìtója, Cillei Ulrik várak és birtokok átadását követelte az örökösöktől.

Hunyadi László nem volt hajlandó belenyugodni befolyásuk és hatalmuk elvesztésébe, ezért merész lépésre szánta el magát. 1456. november 9-én a Hunyadi László gyűlölt ellenfelét, Cillei grófot a nándorfehérvári várba csalta és ott meggyilkoltatta. A merénylet után Hunyadi a szorult helyzetben lévő királlyal megígértette, hogy sohasem fogják tettéért felelősségre vonni. Az életét féltő V. László temesvári esküjével erősítette meg ígéretét.

A gyilkosság azonban az addig egységes Hunyadi-pártot megbomlasztotta, az ellentábort pedig visszavágásra ingerelte. 1457 tavaszán, amikor már megnyugodni látszottak a kedélyek, a Garai-Újlaki páros őrizetbe vetette a Budán tartózkodó Hunyadi testvéreket.

A hirtelenjében megalakult rögtönítélő bíróság Hunyadi Lászlót árulásban, felségsértésben, hűtlenségben bűnösnek találta és halálbüntetéssel sújtotta, melyet a budai Szent György téren négy ütéssel hajtottak végre.