A pakisztáni földrengés áldozatainak fele gyermek
Feltehetően a fele gyermek a Pakisztánt és Indiát megrázó, október 8-i nagy erejű földrengés mintegy 74 ezer halálos áldozatának - vélte pénteken az UNICEF, az ENSZ gyermekalapja, megerősítve a pakisztáni hatóságok félelmét, miszerint "egész nemzedékeket vesztettek el".
“Becsléseink szerint a halottak fele gyermek, sok más gyermek megsebesült” – jelentette ki a világszervezet Irin nevű hírügynökségnek nyilatkozva Omar Abdi, az UNICEF pakisztáni képviselője. “Ezeket a számokat még nem erősítették meg. A pakisztáni lakosság fele azonban 18 év alatti, tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy a halálos áldozatok fele gyermek volt”.
A Richter-skála szerinti 7, 6-os erősségű földrengés helyi idő szerint reggel háromnegyed nyolckor történt, amikor megkezdődött a tanítás az iskolákban, amelyek más középülethez hasonlóan építési hibák miatt összeomlottak. Pénzügyi intézmények, így a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank előzetes jelentése szerint több mint 7000 oktatási létesítmény omlott össze a földrengés alatt, amelynek Pakisztánban több mint 73 ezer, Indiában pedig több mint 1300 halálos áldozata volt.
Helyi hatóságok szerint több mint 17 ezer fiatal vesztette életét az iskolák romjai alatt – közölte az UNICEF képviselője, aki szerint minden öt iskolából négy elpusztult. Omar Abdi szerint a szerencsétlenség lelkileg borzalmas hatással volt a gyermekekre, akiknek nincsen iskolájuk és különböző betegségek veszélyeztetik őket.
Táncoló múzsa ókori szobrára bukkantak
A szobor másolatai a római korban igen népszerűvé váltak, a mostani lelet viszont a hellenisztikus időszakból származik.
Nagy Sándorhoz köthető templomot találtak
Az építményt egy korábbi, sumér templom tetejére emelték.
Az Akropolisz Múzeum kiállításán egy csodálatos cserépedény
A Kr.e. 420 körül készült, Meidias Hydria néven ismert háromfülű, vörösalakos, ókori görög cserépedényt a British Museum adta kölcsön az athéni Akropolisz Múzeumnak.
Elveszett erőd nyomaira bukkanhattak Jeruzsálemben
A kutatók olyan cserepeket tártak fel, amelyek IV. Antiokhosz szeleukida király korára datálhatóak.
Bizánci érmére bukkantak Norvégiában
Hogy miként került a pénz Skandináviába, az kérdéses.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
