Az amerikaiak eltörölnék a szökőmásodperceket

A greenwich-i kifogásokra ugyan elég sokat kellene várni, hiszen ha eltörölnék a szökőmásodperceket, akkor hozzávetőleg 500 évente késne egy órát a hiperpontos atomórához képest a napkelte, ám az amerikaiak ötlete mégsem lelkesítette fel az egységes időmérés kezdete óta komoly befolyással bíró angolokat.

Mint ismert, 1884 óta Greenwich számít az időmérés „nullpontjának”. Bár 1972-ben a Greenwich Mean Time meghatározását egy nemzetközileg szabályozott időmérési rendszer, az ún. koordinált világidő (Coordinated Universal Time) vette át, a hagyományok szerint Angliában a rádiók még mindig greenwich-i pontos időről beszélnek.

Atomórák és szökőmásodpercek

Az atomórák 1955-ös bevezetése óta figyeltek fel arra a problémára, hogy a Föld nem pontosan 24 óra alatt fordul meg tengelye körül, ahogy azt több mint három száz évvel ezelőtt John Flamsteed angol csillagász megállapította. Az hiperpontos atomórához képest, melyek általában a cézium-133 atom rezgésszámát mérve adják meg az idő előrehaladásának mértékét, a Föld változó mértékben, de évente hozzávetőleg egy másodperces késést produkál. Asztronómusok a természet ilyetén „hibáját” orvoslandó 1972-ben az egységes és koordinált világidő bevezetésével egyidőben bevezették az ún. szökőmásodperceket is, melyeket június 30-án vagy december 31-én adnak hozzá a világidőhöz.

Az idei évben is ez fog történni szilveszterkor, ám a számunkra teljesen észrevehetetlen időugrás sokak számára problémát jelent, mint ahogy még többek számára problémát jelentene, ha nem iktatnák közbe ezeket a másodperceket. A szökőmásodpercek legnagyobb támogatói között a csillagászok találhatók, a legintenzívebb lobbit pedig nem meglepő módon az angliai Royal Observatory Greenwich csillagászai fejtették ki. Az ENSZ-nek tavaly titkosan eljuttatott amerikai javaslat ellen, miszerint ideje lenne eltörölni a szökőmásodperceket, a greenwich-iek hevesen tiltakoztak.

Greenwich felháborodott

Most szintén ezt teszik: egy genfi konferencián ugyanis immár nyíltan is a szökőmásodperc eltörlése mellett foglaltak állást amerikai kormánytisztviselők. Érzékenyen érintené részben a greenwich-iek büszkeségét is a szökőmásodpercek eltörlése, hiszen amellett, hogy az atomórákkal mért idő és a napszakok fokozatosan tolódnának el, az eddig rögzítettnek vélt meridián, a földrajzi nulladik hosszúsági fok, mely Greenwich felett halad át, szintén „mozgásba lendülne” és kelet felé „vándorolna”.

A megsértett büszkeség mellett azonban további problémákat is felvet a szökőmásodpercek eltörlésének kérdése. Az asztronómusok által használt rádiófrekvenciák összehangolásához ugyanis elengedhetetlenül fontosak a másodperc töredéke szerint is pontos órák, mivel a teleszkópok jeleit csakis a hiperpontos órák segítségével tudják összhangba hozni. „Ráadásul ez lenne az első alkalom az időmérés történetében, hogy a Föld forgásától és a nap állásától teljes mértékben elszakítanánk az idő meghatározását” – nyilatkozta Kristen Lippincott, az angliai National Maritime Museum igazgatója a The Times brit napilapnak. Szintén nem elhanyagolható tényező a másodpercek okozta eltérés a légiirányításban, ahogy egyéb navigációs rendszereknél is roppant fontossággal bírhat akár egy másodpercnyi eltérés is.

Este jön fel, és reggel megy le a nap?

Ha – persze csak több száz, vagy inkább ezer év múlva – valóban délután négy órakor kelne fel a nap, és éjszaka lenne fenn a nap, nappal pedig sötét lenne, akkor vajon mégis miért akarhatják az amerikaiak a szökőmásodperc eltörlését? Nos, a titok egyesek szerint a telekomunikációs lobbinál keresendő. Az atomórához igazodó telekommunikációs eszközöket ugyanis komolyan megviselik a szökőmásodpercek beiktatásai.

Bár a GPS rendszereken alapuló eszközöket már eleve úgy programozták, hogy a szökőmásodperceket képesek maguk is integrálni, problémák valóban akadtak egyes eszközöknél: 1996-ban például egy szökőmásodperc beiktatását követően az Associated Press hírügynökség rendszere zavarodott meg teljesen, egy évvel később az orosz műholdas helyzetmeghatározó rendszer fagyott le, 2003-ban pedig egyes Motorola GPS-ek nem tudták értelmezni a szökőmásodpercet.

Korrigáljuk a természet hibáját?

Az egész probléma okozója azonban maga a természet: a Hold gravitációs ereje ugyanis kis mértékben ugyan, de lassítja a Föld forgását. Egyes mérések szerint ez a késés a napi 2 milliszekundumot is elérheti, ami egy év alatt egy másodperccé is összeállhat. 2004-ben azonban a CNN értesülései szerint csillagászok „azon kapták” a Földet, hogy lassult a lassulása, és szökőmásodpercet utoljára 1998-ban kellett beiktatni, noha ezt megelőzően szinte minden évben legalább egyet, de volt olyan év is, amikor kettő szökőmásodperc beiktatását rendelte el a Nemzetközi Földforgási és Referenciarendszer-szolgálat (International Earth Rotation and Reference Systems Service, IERS).

1972 óta egyébként 32 szökőmásodpercet iktattak be a koordinált világidőbe, így gyakorlatilag az atomórák immáron fél perccel az általunk hivatalosan használt világidő előtt járnának ezen szökőmásodpercek nélkül.