Tekintsen bele Magyarország legrégebbi kódexébe!

Magyarország egyik legrégebbi, máig folyamatosan működő könyvtára a budapesti Egyetemi Könyvtár. A több mint négyszáz éve működő bibliotéka számos különleges tétellel rendelkezik, ám ezek közül is kiemelkedik a hazánkban őrzött legrégebbi illusztrált kódex, amely görög nyelvű, és a X-XI. század fordulóján készült Bizáncban. A négy evangélium szövegét tartalmazó munka további érdekessége, hogy a XV. században János pécsi püspök, azaz Janus Pannonius, a nagy humanista költő tulajdonában volt. Ő – mint ezt a kódex végén olvasható latin nyelvű, de görög betűkkel írott bejegyzés tanúsítja – rokonától, Garázda Pétertől kapta. Ez a kézzel készített remekmű a XVIII-XIX. század fordulóján került a gyűjteménybe – mondta el a National Geographic Online-nak Bibor Máté könyvtáros, az Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtárának munkatársa.

A féltve őrzött kódex a december másodikáig látogatható, Papp Júlia művészettörténész által rendezett, A Kódextől a szépséggalériáig – tíz évszázad portréi című kiállítás legrégebbi darabja. Az Egyetemi Könyvtár ma mintegy ötezer lapból álló metszetgyűjteménye eredetileg oktatási célokat szolgált. A kollekció portréit bemutató tárlatot nem csak kiegészítik, de különlegessé is teszik a nyomtatás feltalálása előtti, kézzel készített illusztrációk. A kiállítás anyagának nagy részét kitevő, a hozzánk közelebb eső évszázadokból való metszetek egyre inkább a mai portrékra emlékeztető képek. A látogatók jelentős része számára azonban minden bizonnyal a legrégebbi képmások lesznek a legérdekesebbek.

Márpedig a középkor nagy részében nem volt divat a mai értelemben valósághű ábrázolás, általában sematikus képeken tűnnek fel például a szentek, a híres történelmi személyiségek vagy éppen a kódexek alkotói. A kötetek lapjain többnyire jobb állapotban maradtak meg a képek, mint a szabadon álló, és így sérülékenyebb falfestményeken vagy táblaképeken.

A X-XI. századi görög kódex egyébként pazar képeket tartalmaz, még ha sematikus ábrázolásokról van is szó: valódi aranyból készült alapozáson látható az írásba merült evangélisták egészalakos képe. Sajnos az egyiket, János apostol képmását még évszázadokkal ezelőtt kivágták a kódexből.

Ajándékok a török szultántól

Justinianus

A többi bemutatott kódexet II. Abdul Hamid török szultán ajándékozta az Egyetemi Könyvtárnak 1877-ben. A szultán ezzel köszönte meg a magyar főváros egyetemi ifjúságának az orosz-török háború kapcsán tartott rokonszenvtüntetését. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az egyetemisták elsősorban nem a törökök mellett, hanem az oroszok ellen demonstráltak. (Ez érhető is, hiszen a török megszállás vége óta akkor már csaknem kétszáz esztendő telt el, míg az 1848/49-es szabadságharc leverése óta két évtized sem.) A szultántól ajándékba kapott 35 kódex mintegy feléről bizonyos, hogy Magyarországról kerültek Isztambulba. Közülük 14 kötet egykor Mátyás király könyvtárát gazdagította.

Igazi különlegeség egy antik szerzők (Arisztotelész, Cassiodorus, Cicero, Seneca) műveit tartalmazó XIV. századi kódex. A kötet végén található rajz Justinianus császár mára elpusztult konstantinápolyi lovasszobrát ábrázolja. Minthogy az ókorból csak Marcus Aurelius lovasszobra maradt fenn viszonylagos épségben, a pesti könyvtárban látható tollrajz művészettörténeti jelentőségű. Mint Papp Júlia a kiállítást ismertető füzetben írja: „A rajz kiemelkedő dokumentumértékét az adja, hogy a később elpusztult szoborról ez az egyetlen feltehetően autopszián alapuló, ismert ábrázolás. A rajzot – mint a kódexben olvasható kézírásos bejegyzés mutatja – valószínűleg Ciriaco d’Ancona (Ciriaco de’ Pizzicolli, 1391-1452) itáliai kereskedő, humanista, utazó, régiségbúvár és műkereskedő, az antik kultúra – ezen belül a görög világ – lelkes kutatója készítette.”

Anatómia a XIII. századból

Platón

Abulcassis (másként Albucassis, azaz Abu Al-Qasim Al Zahrawi) ezer évvel ezelőtt egyike volt a leghíresebb orvosoknak. Kézikönyvének Chirurgia című latin fordítását tartalmazza az Egyetemi Könyvtár egyik leggazdagabban díszített kódexe. A XIII. századi kéziratban több száz orvosi műszer képe mellett több tucat anatómiai ábra is található. A mű címlapján lévő iniciáléban, azaz díszes kezdőbetűben látható a szerző elképzelt portréja is.

Egészen fantasztikus szépségű az Isteni színjátékot velencei nyelvjárásban tartalmazó, a XIV. század első felében készült, úgynevezett Dante-kódex. A befejezetlensége ellenére is több mint 90 iniciáléval és képecskével, azaz miniatúrával díszített kéziratban sokszor ábrázolták Dantét. A költő ezeken a kisméretű képeken mindig könnyen azonosítható, de ez az egyénített ábrázolás még ekkor sem jelentett mai értelemben vett portrét.

Természetesen Gaudentius pápának és egy Rufinus nevű, IV. századi papnak a több mint ezer évvel haláluk után készült képe sem hiteles ábrázolás. Azt a XV. századi kódexet, amelynek címlapján ők láthatók, az teszi számunkra igazán érdekessé, hogy korvina. Mátyás király címere a címlap alján található.

Különleges Platón- és Attila-ábrázolások

Abulcassis

Az ábrázolt személy, Platón miatt jelentős egy alkímiával foglalkozó kódextöredék. A XIV. századból, amikor az iniciálé készült, ugyanis csak kevés Platón-ábrázolás ismert. Ezt az magyarázza, hogy ebben az időszakban még Arisztotelészt tekintették az első számú filozófusnak.

Az ősnyomtatványok, azaz a XV. században nyomtatott könyvek egy részét még úgy díszítették kézzel festett képecskékkel, mintha kódexek volnának. Erre példa IX. Gergely pápa rendeleteinek 1479-ben Velencében megjelent kiadása. A kiállított példány egykor Váradi Péteré, a jeles magyar humanistáé volt.

Érdemes összehasonlítani Thuróczy János Chronica Hungarorumának egyazon évben, 1488-ban Brünnben és Augsburgban megjelent kiadását. Mindkét kiállított példány Attila képmásánál van kinyitva. Az ezer évvel korábban élt hun király képe természetesen mindkét ősnyomtatványban elképzelt, a kortárs Mátyásé viszont már valódi portré. A fametszetes illusztrációkat esetenként kézzel színezték, gyakran viszont színezetlenül hagyták.