Mégiscsak vadászok voltak európai őseink

Alapvetően nem tűnik nagy különbségnek, pedig felmenőink tekintetében bizony komoly eltérések akadtak – többek között éppen génjeink terén. A földművelésre legkorábban áttérő közel-keleti emberek hozzávetőleg 12-13 ezer évvel ezelőtt változtatták meg gyökeresen életmódjukat: a vadászat és a gyűjtögetés helyett szisztematikusan próbálták meg kihozni a földből azt, amit az adni volt képes. A „termékeny félhold”-nak nevezett területen, a mai Irak északi, Irán észak-nyugati és Törökország dél-keleti részén élők különböző okoból kifolyólag európai társaiknál több mint ötezer évvel korábban fedezték fel, hogy az életüket biztosító táplálékhoz nemcsak a szerencse és a fegyverek ügyes forgatása révén juthatnak hozzá.

A „temékeny félhold” kisugárzása

A földművelés tudományát aztán a nyugat felé vándorló csoportok magukkal vitték, ám hogy Európába érve mi is történt ezekkel a „bevándorlókkal”, az sokáig rejtélynek tűnt. Egyes elméletek szerint a földműveléssel foglalkozó bevándorlók „evolúciós versenyelőnyben” voltak európai társaikhoz képest, hiszen a földművelés révén sokkal biztonságosabban láthatták el élelmmel csoportjaik tagjait. Éppen ezért sokak azt valószínűsítették, hogy a Közel-Keletről érkezett bevándorlók fölénybe kerültek, és vagy magukba olvasztották lassan vadászó társaikat, vagy pedig azok egészen egyszerűen nem bírták az evolúciós versenyt.

Nos a Science című angol nyelvű szaklapban megjelent kutatási beszámoló szerint ezen teória hívei tévednek, méghozzá nem is kicsit. A németországi Mainzi Egyetem két kutatója, Joachim Burger és Wolfgang Haak szerint ugyanis a történet éppen fordítva zajlott le. A kelet felől érkező „ősparasztok” ugyan valóban magukkal hozták a földművelési technikákat, ám Burgerék szerint a termékeny félholdból érkező törzsek lassan eltűntek, földművelési technikájukat pedig gyorsan megtanulták az addig vadászó életmódot folytató európaiak.

Európai őseink nem műveltek földet

A német professzorok 24, Közép-Európából származó csontváz DNS mintáját vizsgálták be. A csontok hozzávetőleg 7500 évesek lehettek, ami azt jelenti, hogy már az európai „földműves forradalom” idejéből származnak. Legnagyobb meglepetésükre azonban a DNS minták közül igen sok komoly eltérést mutatott a mai ember DNS mintáihoz képest. A meglepetés azért volt nagy, mert későbbi leletek DNS mintái viszont nagyon is hasonlónak mutatkoztak a mai emberével. Így aztán Burger és Haak arra következtettek, hogy a mostani minták a Közel-Keletről érkező emberektől származhattak, akik valamilyen okból kifolyólag kihaltak.

A hozzávetőleg 40 ezer évvel ezelőtt vadászó-gyűjtögető embercsoportok által benépesített Európában a tudósok feltételezése szerint mégiscsak az őslakosok nyerték az „evolúciós háborút.” Hogy pontosan mi történhetett, miért halt ki a termékeny félhold területéről érkezett csoport, arra egyelőre nincsen magyarázat. A kutatók szerint azonban az már biztos, hogy a mai európai ember felmenői nem a közel-keleti bevándorlók, hanem az őshonos vadászok.

Más kutatók rögtön támadták az elméletet, hangsúlyozván, hogy a DNS vizsgálatok nem bizonyítják Burgerék igazát. Az AP hírügynökségnek nyiltakozva a brit Bristoli Egyetem kutatója, Joao Zilahio kifejtette: a teória csak a bevándorlók eltűnését képes megállapítani. Ugyanakkor azt nem veszi figyelembe, hogy akár összeolvadásról is szó lehetett, mégpedig olyan formában, hogy éppen a vadászó életmódot folytató törzsek női tagjait szívták volna fel magukba a földműves bevándorlók. A DNS minták kétségkívül megengedik ennek lehetőségét is, ám Burger ezt egyszerűen csak „kedves kis gondolatjátéknak” nevezte válaszában.