Nagy Lajos lengyel uralkodó lett

1370. november 17-én Nagy Lajos magyar királyt Krakkóban Lengyelország uralkodójává koronázták. Az 1339-es örökösödési szerződésben III. Kázmér lengyel király felajánlotta, hogy ha gyermektelenül hal meg, akkor trónját Károly Róbert fiára, Lajosra hagyja. Az akkor még fiatal Kázmér fejében meg sem fordult, hogy ez egyátalán bekövetkezhet.
Károly Róbert a lengyel Lokietek-házból származó Erzsébetet vette feleségül, így sógorságba került III. Kázmér lengyel uralkodóval. Kázmér az 1339-es örökösödési szerződésben nagylelkű ajánlatot tett: amennyiben utód nélkül hal meg, trónját Károly Róbert fiára, Lajosra hagyja. Ez a felajánlás inkább csak gesztus értékű volt, hiszen az ekkor még ugyancsak fiatal Kázmér fejében meg sem fordult, hogy ez egyátalán bekövetkezhet – de Kázmér 1370 őszén utód nélkül halt meg.
Így aztán 1370. november 17-én I. Nagy Lajos magyar királyt Krakkóban Lengyelország uralkodójává koronázták. Lajos vajmi keveset törődött a lengyel ügyekkel és anyját, Lokietek Erzsébetet bízta meg a kormányzással. A királyt egyetlenegy dolog érdekelte Lengyelországgal kapcsolatban: a leányági örökösödés biztosítása. 1374-től kezdve többször is engedményekre kényszerült a lengyel rendekkel szemben, csak hogy elismerjék valamelyik lányát utódjaként.
Elsőszülött gyermeke, Katalin 8 évesen meghalt, középső lányát Máriát a lengyelek nem fogadták el, mivel német jegyese volt, így a legfiatalabbra, Hedvigre maradt a lengyel trón. Hedviget később a litván nagyfejedelemmel házasították össze – kettejük uralkodása aranykorként vonult be a lengyel történelembe. Hedviget életében és holtában is hatalmas tisztelet övezte a lengyelek körében.