Megtalálták a nyugati világ legrégebbi térképét

A térkép egy terrakotta váza levélbélyeg nagyságú töredékén maradt meg, amelyet fekete mázzal vontak be. Apulia a mai Olaszországban Puglia néven ismert, méghozzá az állam déli részén.

A lelet megtalálása Thierry van Compernolle belga régész nevéhez fűződik, aki a Montpellier-i Egyetem munkatársaként vezetett egy ásatást két évvel ezelőtt. A vázatöredéknek azonban még a létezését is eltitkolták mostanáig, a vizsgálatok befejezéséig. Azóta azonban bebizonyosodott a szóban forgó egyetem szakvéleménye szerint, hogy a vázatöredék valóban a nyugati világ, de legalábbis a Mediterráneum „legrégebbi valódi térábrázolása térképszerűen”

A töredék görög nyelven (pontosabban görög betűkkel) tünteti fel a neveket, és pontokkal jelöli a helységeket, akárcsak a mai térképeken. A nyugati oldalon Taras (Taranto) görög neve egy tengert jelöl, amely ma a Tarantói-öbölnek felel meg. A térkép többi része azonban messzápiai, vagyis azon a nyelven íródott, amelyet helyi ősi törzsek beszéltek. A messzápiai nyelvű feliratok is azonban görög betűkkel jelöltek.

A félsziget keleti és nyugati oldalán lévő tengerek – a Jón- és az Adriai-tenger – egyaránt párhuzamos cikk-cakkvonalakkal ábrázoltak, mintha talán csak a tenger hullámait utánozták volna. A térképen ábrázolt 13 város közül igen sok még ma is létezik. Ezek közé tartozik Otranto, Soleto, Ugento és Leuca (ma: Santa Maria di Leuca).

A térképet a tarantói Régészeti Nemzeti Múzeumban mutatták be először a nagyközönségnek. Azon kívül, hogy a vázatöredék a legrégebbi földrajzi térkép az antikvitás korából, arra is bizonyíték, hogy a görögök előbb kezdtek térképeket rajzolni, mint a rómaiak.

Azt a forrásokból a kutatók tudták, hogy a hellének is rajzoltak térképeket, de eddig ezek közül még egyet sem találtak meg. A régi kínaiaknak is volt technikájuk, jól körülírt rendszerük a térképkészítésre.

A legtöbb fennmaradt ókori térkép egyébként római eredetű, és többnyire Krisztus utáni korokból származnak. Szakértők szerint a mostani felfedezés nemcsak az ókori kartográfia történetét írja át, hanem a rajta ábrázolt terület históriáját is. Különösen a messzápiaiak s a görögök viszonyára nézve vonhatók le érdekes tanulságok.

A Soletói-térkép a kulturális kapcsolatokra is utal a görögök és a valószínűleg az illír nyelv egyik változatát beszélő messzápiaiak között. A görögök egyébként később érkeztek az itáliai félsziget déli részére. A Soletói-térkép egyidős Püthagorasz matematikus munkásságával, ki Krotónban hozott létre filozófiai iskolát.