V. László váratlan halála

Zsigmond király lánya, Erzsébet és Habsburg Albert kapcsolatából született a későbbi magyar király, V. László. Apja, Albert halála után a csecsemőt a királyné udvarhölgye, Kottaner Ilona segítségével Szécsi Dénes prímás Székesfehérvárott a Szent Koronával megkoronázta, de a rendek nem ismerték el legitimitását és 1440 nyarán érvénytelenítették a koronázást. A gyermek László volt az egyetlen törvényes utód, a rendek mégis a lengyel Ulászló kezébe adták az ország irányítását.

Miután I. Ulászló a törökkel szemben vívott várnai csatában meghalt, László kilátásai jelentős mértékben javultak. Néhány évig még Hunyadi János személyében kormányzó állt az ország élén, de 1453-ban László legitim királlyá vált. Hivatalosan László uralkodott, a tényleges hatalom viszont továbbra is a Hunyadi család kezében maradt.

Hunyadi János halála után a királypárt és a Hunyadi klán nyílt konfliktusba keveredett egymással. Először Hunyadi László megölette a király rokonát, Cillei Ulrikot, majd a királypártiak bosszút álltak az idősebb Hunyadi fiún. A helyzet olyannyira kaotikussá vált, hogy V. László Hunyadi Mátyást túszként magánál tartva Bécsbe, majd Prágába menekült.

Míg Magyarországon a trónért folytatott küzdelem, addig V. László az esküvőjére készülődött. 1457. november 23-án azonban az ifjú magyar király Prágában váratlanul elhunyt. Utódot nem hagyott maga után, így az ország újból uralkodó nélkül maradt.