A tetvek okozták Napóleon vesztét?

Miután a trafalgari ütközetben Napóleonnak végképp elszálltak azon reményei, hogy Európa vezető tengeri hatalmává tegye Franciaországot, a szárazföld és kelet felé fordulva sorra győzte le a különböző koalíciókban egyesült közép-európai országok csapatait. 1812-ben elérkezettnek látta az időt arra is, hogy az immáron szinte egyedül maradt, legnagyobb szárazföldi ellenségével, a cári Oroszországgal is leszámoljon. Napóleon a klasszikus hadviselés szabályai szerint abban bízott, hogy döntő ütközetre kényszerítheti az orosz cárt, elfoglalja Moszkvát és Szentpétervárt, ezt követően pedig fogadja a kapitulálni kényszerült I. Sándort. Csakhogy néhány dolog közbejött.

Tél tábornok és az utánpótlás

Az már eddig ismert volt, hogy a 600 ezres napóleoni sereget tulajdonképpen felkészületlenül érte a cudar orosz tél beköszönte. A folyamatosan hátráló orosz csapatok a történészek szerint nem valami különleges taktika miatt hátráltak: sokkal inkább tartottak egy döntő ütközettől, mivel látták Napóleon csapatainak erejét. Kutuzov tábornok színre lépésével aztán erényt kovácsoltak a gyengeségükből: a tábornok immár szándékosan vonta vissza csapatait és égette fel maga mögött az orosz városok és vidék nagy részét.

A hideg tél és az utánpótlás hiánya aztán megtette a maga hatását: Napóleon serege egyre csak apadt, mígnem aztán Bonaparte kénytelen volt a visszavonulás mellett dönteni. Az eddig ismert magyarázatok tulajdonképpen ki is merülnek ennyiben, egy orvosi szaklapban most megjelent tanulmány azonban ennél jóval többet állít: a neves The Journal of Infectious Diseases (Fertőző betegségek lapja) című szaklapban közzétett kutatási beszámoló szerint a hatalmas sereggel elsősorban a tetvek és a bolhák végeztek – közvetett módon.

A bolhák és tetvek serege

A nagy hidegben ugyanis a katonáknak nem volt lehetőségük mosakodni, ruhát cserélni és az alapvető higiénés követelményeket teljesíteni, így aztán nem volt ritka, hogy ruháikban hemzsegtek a bolhák és a tetvek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az elesett társaik ruháit is magukra öltötték a nagy hidegben, akkor máris érthetővé válik, hogy miért is vitt el annyi katonát a tífusz és a különféle hadszíntereken gyakran megjelenő, akkoriban gyógyíthatatlannak tűnő volhiniai láz.

Didier Raoult, a Marseille-i Egyetem kutatója és csapata nemrégiben egy Litvániában fellelt tömegsírt elemzett. Vilnius közelében ugyanis még 2001-ben egy építkezés közben olyan tömegsírra bukkantak, mely egyértelműen Napóleon katonáinak maradványait rejtette. A földben ugyan nem maradtak egyben a csontok, így a kutatás során elsősorban magát a földet és a benne található apróbb csontmaradványokat és ruhadarabokat tudták csak bevizsgálni, ám az eredmény így is kétségbevonhatatlan: a DNS-minták egyértelműen megállapították, hogy a katonákat bolhák és tetvek lepték el a hadjárat során.

A bolhák és tetvek maradványaiból egyértelműen azonosíthatóak voltak különféle betegségek kórokozói: többek között a Bartonella quintana, és a katonák fogmaradványaiból analizált Rickettsia prowazakii. A katonák majd egyharmadánál azonosítottak valamilyen kórokozót, melyet a tetvek vagy a bolhák terjeszthettek, így Raoult megállapítása szerint bizonyosra vehető, hogy tulajdonképpen a kórokozókat terjesztő kis állatsereg okozta Napóleon vesztét.

Tífusz, láz a hadszíntereken

Orvostörténészek és hadtörténészek egybehangzó véleménye szerint háborúk idején gyakran nem is maga a harci cselekmény szedi a legtöbb áldozatot, hanem a rossz egészségügyi körülmények között kitörő fertőzések és kórok. A különféle lázak, hasmenések és végtagfájdalmak általában végzetesnek bizonyultak a hadszíntéren, de a katonák belső szerveit sem kímélték a betegségek.

A most felfedezett kórokozók egyébként az eddigi ismeretek szerint az első világháború során szedték legtöbb áldozatukat, ám a mostani kutatás eredményeit figyelembe véve könnyen lehet, hogy már jóval korábban is nagy veszteségeket okozott a különféle hadseregekben.

Napóleon hatalmas seregéből egyébként hozzávetőleg 20 ezer katona élte túl az orosz hadjáratot. A bolhák és tetvek serege okozta támadás így nagyban hozzájárult Napóleon végső bukásához, és a régi rend szerint helyreállított Európa továbbéléséhez.