Elkelt Tamás bátya kunyhója
Feltehetően a világ egyik legértékesebb kunyhója Tamás bátyájé, amely a közelmúltban csaknem 1 millió dollárért cserél gazdát.
Az új tulajdonos 990 ezer dollárt (209 millió forintot) fizetett a híres hajlékért. Tamás bátya, a Harriet Beecher-Stowe amerikai írónő által életre keltett regényhős valós személy volt, a figura alapjául egy bizonyos Josiah Henson szolgált.
Henson 1789 június 15-én, rabszolga sorban született Marylandben, és tizennyolc éves kora előtt háromszor adták el. 1830-ig sikerült megtakarítania 350 dollárt, amelyért a szabadságát akarta megváltani, ám amikor átadta a pénzt gazdájának, az ezer dollárra srófolta fel a “vételárat”.
A becsapott Henson feleségével és négy gyermekével együtt megszökött az ültetvényről, és Kanadába menekült, ahol közösséget alapított, amelyben volt rabszolgákat tanította gazdálkodni; 1849-ben megjelentetett önéletrajza ihlette meg Harriet Beecher-Stowe-t.
A Washington közelében álló, farönkökből összetákolt kunyhót, ahol Josiah Henson rabszolgaként lakott sorstársaival, az elmúlt kétszáz év alatt számtalanszor átépítették, kibővítették, így kevéssé emlékeztet az eredeti lakra.
A nevezetes épületeket Montgomery kerület vásárolta meg, bár az üzletet a hírek szerint csak január végén ütik nyélbe.
Hölgy a kanapén
Madame Récamier a napóleoni idők lélegzetelállító szépségű szalondámája volt, ám nevét egy róla elnevezett jellegzetes, kárpitozott heverőtípus őrizte meg.
Tróodosz-hegység régi temploma
Cipruson a történelem nemcsak kettős kultúrát hozott magával, a szigeten, ahol görögök és törökök éltek, hanem genovaiak és velenceiek, majd angolok és franciák (luzinyánok) is. Így a vallások, hisz jelen van az iszlám, a katolikus és a görög-katolikus is és az építési stílusok is.
Játékok lehettek a bagolyfigurák, nem istenségek
Mintegy 5000 éves, palába vésett bagolyfigurák ezrei kerültek elő az Ibériai-félszigeten, sokáig úgy vélték, valamilyen istenséget, esetleg holtakat képviselhettek.
Aki a postabélyeggel bizonyította be, hogy sok kicsi sokra megy
December 3-án emlékezünk Sir Rowland Hillre, akinek a postai bélyeget is köszönhetjük.
Egy 16. századi, beteg nő arcát rekonstruálták
Nem tudni, hogy mi okozta a nő halálát, de a szifilisz egészen biztosan sok szenvedést okozott neki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
