Titus, Róma egyik legkitűnőbb császára
39. december 30-án Rómában született Titus „egy ütött-kopott ház sötét, szűk szobácskájában”, Vespasianus legidősebb gyermekeként. Császársága néhány évében olyan népszerűségnek örvendett, hogy mindenki csak kiváló jelzőkkel illette.
39. december 30-án Rómában született Titus „egy ütött-kopott ház sötét, szűk szobácskájában”, Vespasianus legidősebb gyermekeként. A császári udvarban nevelkedett, ahol gyerekkorában egy homokvizsgáló azt jósolta, hogy egyszer császár lesz a fiúból.
Már gyermekkorában sejteni lehetett, hogy felnőttként nemcsak kiváló megjelenésével, hanem szellemi adottságaival, műveltségével és jószívűségével is kitűnik majd a többiek közül. Fizikai ereje mellett rendkívüli emlékezőtehetségével, zenei tudásával, latin és görög szónoklataival kápráztatta el az embereket. Állítólag olyan gyorsan és tökéletesen utánzott kézírásokat, hogy kora legügyesebb hamisítója válhatott volna belőle.
Miután Vespasianus császár lett, tudatosan készítette fel fiát az utódlásra, aki hadvezérként és politikusként is megállta a helyét. Apja halála után két éven át ügyesen irányította a Római Birodalmat, pedig Suetonius római történetíró szerint egy cseppet sem volt könnyű helyzetben. Ugyanis ekkor tört ki a Vezúv Campaniában, Róma három éjszakán át égett és szörnyű pusztító járvány is felütötte a fejét.
Róma történetének egyik legnagyszerűbb uralkodója vált volna belőle, ha a halál nem ragadja olyan korán el. 81. szeptember 13-án ugyanabban a házban halt meg, ahol két évvel korábban az apja. Állítólag a láz vitte el, de felröppentek olyan híresztelések is, melyek szerint testvére, Domitianus felelős a haláláért.