A halálbüntetés visszaállítása Amerikában
Harminc évvel ezelőtt, 1976. január 17-én az Egyesült Államokban visszaállították a halálbüntetést. A Utah állambeli 36 éves Gary Gilmore-t rablógyilkosság miatt ítélték halálra.
A források szerint az első ismert halálbüntetésre Észak-Amerikában még az angol uralom idején, a 17. században került sor. 1608-ban a spanyoloknak történő kémkedés vádjával egy hajóskapitányt ítéltek halálra, melyet nyilvánosan végre is hajtottak. Néhány évtized múlva pedig az első nőt is felakasztották.
1834-től kezdve a büntetések végrehajtásakor a hatóságok a nyilvánosság kizárására törekedtek, de ez a nagy érdeklődés miatt csak nehezen volt kivitelezhető. Az utolsó közönség előtti kivégzésre a Kentucky állambeli Owensboroban 1936 augusztusában került sor, melyet a 22 éves afroamerikai Rainey Bethea-n hajtottak végre.
A 19. század végétől egyre több államban történtek kezdeményezések a halálbüntetések számának csökkentésére és megszüntetésére, melynek eredményeképpen Wisconsinban, Michiganben annulálták a büntetést. Az 1940-es évektől pedig az egész állam területén jelentős mértékben csökkent a halálos ítéletek száma. Tíz év leforgása alatt 1289-ről 750-re esett vissza a kivégzettek száma.
Miután 1900 óta 450 esetben derült ki, hogy ártatlan embert végeztek ki, ezért 1972-ben a Legfelsőbb Bíróság az igazságszolgáltatásban módosításokat kezdeményezett, és 629 fogvatartott halálos ítéletét életfogytiglanig tartó börtönbüntetésre módosította. A halálbüntetés nélküli időszak csupán négy évig tartott, 1976. január 17-én visszaállították. Az Utah állambeli 36 éves Gary Gilmore-t rablógyilkosság miatt ítélték halálra.
Amerika legtöbb államában a halálbüntetés még ma is érvényben van. A legtöbb kivégzésre Texasban, Virginiában, Missouriban, Floridában és Oklahomában kerül sor.
Taj Mahal – másképp
Indiai utazásunk befejező állomása Agra volt, és a kihagyhatatlan Taj Mahal. Már messziről érezhető volt, hogy az amúgy sem jelentéktelen zsúfoltság itt bizony fokozódni fog.
Előkelő harcos sírját tárták fel
A tehetős férfi nyughelye mellett egy előkelő nő sírját is felfedezték.
Vad Montenegró
A világ kevés országa kínál olyan változatos és jobbára érintetlen természeti szépségeket, mint a csöpp balkáni állam, Montenegró.
A legújabb vizsgálatok módosítják a népszerű elméletet
Sok kutató úgy véli, hogy az első amerikaiak a mai japán területén létező Dzsómon-kultúra tagjai voltak.
Magyarország első rádióállomása
A csepeli szikratávíró fontos mérföldkő a magyar kommunikáció történetében. 1914. október 15-én adták át az állomást, ekkor történt az első üzenetváltás Szófiával.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
