585 éves a Tiltott Város
1421. február 2-án avatták fel Pekingben uralkodói közponként a Tiltott Várost, amely a kínai építészet egyik legfigyelemreméltóbb palotaegyüttese. Mintegy százezer mesterember és egymillió munkás dolgozott a rengeteg palota, csarnok és számtalan más épület megépítésén. A kínai császárok 1924-ig éltek a Tiltott Városban.
Kína egyik legfigyelemreméltóbb építészeti alkotása, – a Kínai nagy fal után-, melyet évente turisták milliói tekintenek meg, a Pekingben található több száz éves Tiltott Város. A téglalap alaprajzú, észak-déli tájolású várost a harmadik Ming császár, Csu-Ti uralkodása alatt, 1406-ban kezdték el építeni. A császár, aki néhány évvel korábban tette át Nankingból Pekingbe az uralkodói központot, olyan palotaegyüttest akart, amely egyben hatalmának szimbólumává is válhat.
Mintegy százezer mesterember és 1 millió munkás dolgozott a 890 palota, több csarnok és számtalan más épület megépítésén. A 720 ezer négyzetméteres területből mintegy 150 ezer négyzetmétert építettek be, úgy hogy minden épület magasabb volt, mint bármelyik pekingi ház. Törvény mondta ki, hogy egy ház sem lehetett magasabb a Tiltott Város épületeinél. A császár városát, ahová egyszerű ember nem léphetett be, hatalmas vörös fal vette körül, illetve egy 52 méter széles, 3800 méter hosszú vizesárok.
A Tiltott Város két egymástól jól elkülöníthető részből állt: a belső és a külső udvarból. A belső udvar a privát területet jelentette, itt élt a császár a családjával, az udvarhölgyekkel és a palotára vigyázó őrökkel. A külső udvarban zajlottak a tanácskozások, a katonai kinevezések és a koronázási ünnepségek.
Az 1421. február 2-án ünnepélyes keretek között átadott Tiltott Város 1924-ig a mindenkori császár lakhelyéül szolgált. Igaz, hogy a forradalom 1911-ben megdöntötte a császári kormányzatot, de a hatalmától megfosztott uralkodó még 13 éven át maradhatott palotájában.
Napjainkban a turisták is betekintést nyerhetnek a Város egy részébe, ahol több kiállítás is várja az érdeklődőket. A kínai kormány tervei szerint a 2008-as olimpiai játékokig az egész Tiltott Várost renoválni fogják.
Ezek a tárgyak voltak Európa bronzkori fizetőeszközei
Manapság evidensnek vesszük, hogy léteznek egységesített fizetőeszközök, a távoli múltban azonban ez nem így volt.
Értékes leletek kerültek elő a budai Várban
Előkerült Erzsébet királyné pihenőházának oroszlánszobra a budai Várban.
Páratlan viking lelőhelyet tárt fel a földradar
A szakértők szerint a területen egy befolyásos közösség élt.
A névtelen jegyző szobra
A kódexekben feljegyzett megnevezése szerint ő volt P. Mester, Bélának, Magyarország néhai királyának jegyzője.
Így győzték le az amerikai őslakosok a tűzvészeket
Az elmúlt időszakban a világ számos pontján okoztak komoly veszélyt a bozót- és erdőtüzek, úgy tűnik azonban, hogy a múltban bizonyos közösségek képesek voltak együtt élni a szezonálisan felélénkülő lángokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
