Az első Waldorf-iskola születése

1919. február 3-án a Waldorf-Astoria cigarettagyár igazgatója Stuttgartban megalapította az első Waldorf-iskolát a gyári munkások gyermekei számára. A Rudolf Steiner gyereknevelési elveire épülő iskola még az év szeptemberében megnyitotta kapuit. Az iskola megnyitását a gyár igazgatója, Emil Molt tette lehetővé, jelentős anyagi áldozatokat hozva.

Rudolf Steiner 1861-ben született az akkor Magyarországhoz tartozó Kraljevecben – a Muraközben, a mai Horvátország területén. A filozófia, pedagógia, természettudományok iránt érdeklődő Steiner azt vallotta, hogy “a gyermeket tisztelettel kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani”. Úgy vélte, ez a sikeres iskolai oktatás alapja.

Az új intézmény eltért az addigi iskolák működésétől. A nyolc osztályos rendszer helyett 12 évfolyamos oktatást vezettek be, a 13. év pedig az érettségire készített fel. A közismereti tantárgyak mellett a tanulók kiteljesedhettek a zenében, a kézimunkában, az euritmiában (táncos mozgás) is, illetve nagy hangsúlyt fektettek a mozgásra, a tornára és a gimnasztikára is, ám ez utóbbi alatt nem sztereotip mozgások erőltetett ismételgetését értették.

Magyarországon az első Waldorf-iskola 1926-ban kezdte meg működését, Nagyné, dr. Göllner Mária vezetésével Budán, a Kis-Svábhegyen. Az iskola 1933-ig állt fenn, ekkor, Hitler hatalomátvétele után, a külföldön tartózkodó német állampolgárokat hazahívták, így a kis-svábhegyi tanárokat is. Ezt követően hazánkban csak 1989-ben Solymáron nyílt újra Waldorf-óvoda és iskola.

A Waldorf-iskolák napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek. A 2005-ös adatok szerint Európában 639, a világban pedig összesen 892 ilyen iskola létezik.