Már a 16. században is afrikai rabszolgák dolgoztak Amerikában

Eddig sokan csak írásos „mesebeszédnek” tartották a 16. századi rabszolgaságot az Új Világban, viszont egy közelmúltban végzett vizsgálat a fogzománc elemzése révén bebizonyította a rabszolgaság korai meglétét.

Több mint öt évvel ezelőtt, a mexikói Campeche városának legújabb bevásárlóközpontját kezdték el építeni, amikor érdekes régészeti leletre bukkantak. Egy keresztény templom maradványai kerültek a felszínre, ugyanakkor a templom közelében mintegy 180 csontvázat rejtő sírkertet is feltártatak. A régészek már akkoriban megállapították, hogy a sírok és a templom a 16. század második feléből származhatnak, így az egyik legkorábbi európai „emléket” jelentik az Új Világban.

Mégis dolgoztak afrikai rabszolgák a 16. században

A valódi meglepetést azonban egy mostani vizsgálat okozta. Egy amerikai régészcsoport most megjelenő tanulmányában ugyanis azt állítja, hogy az általuk vizsgált 10 leletből 4 mindeféleképpen Nyugat-Afrikából származik. Amennyiben a régészszakma elfogadja James Burton és Douglas Price, a University of Wosconsin kutatóinak érvelését, az azt jelentené, hogy a korai amerikai rabszolgaság létét már nem csak közvetett írásos, hanem tárgyi bizonyítékok is alátámasztják.

Eddig ugyanis sokan kételkedtek azokban a korabeli beszámolókban, melyek már a 16. században arról írtak, hogy az európai gyarmatosítók tömegesen szállították a rabszolgákat Afrikából Amerikába, hogy ott embertelen munkára fogják őket. A koponyákból kiemelt fogak izotópos vizsgálata révén sikerült eloszlatni a kétséget.

A fogzománc mindent elárul

Vera Tiesler, aki a mexikói Yucatan Egyetem kutatójaként csatlakozott az amerikai régészcsoporthoz, azt állítja a Der Spiegel című német hetilap beszámolója szerint, hogy a vizsgált fogak egy részéről akár már formáját tekintve is meg lehet állapítani, hogy azok nem európaiaktól, de még csak nem is amerikaiaktól származnak. Tiesler a fogak olyan megcsonkítására utal, amely az afrikai művészet jegyeit viseli.

Ezen túlmenően azonban Burton és Price kémiai vizsgálatoknak is alávetették a fogakat. A vizsgálatok tárgya elsősorban a fennmaradt fogak zománca volt, ebben ugyanis felfedezhetőek az ember környezetének nyomai. A táplálkozási lánc folyamatában ugyanis a földből a növényeken, majd az állatokon keresztül az emberbe kerülnek azok az elemek, amelyekből akár visszamenőlegesen is meg lehet állapítani, hogy a vizsgált alany a világ mely részén töltötte gyerekkorát.

Az emeber növekedésekor ugyanis ezek az elemek beépülnek a fogzománcba, és ahogy az American Journal of Physical Anthropology című folyóiratban megjelent cikk írja, innen már nem okoz gondot izotópos vizsgálat révén megállapítani a csontváz származási helyét. A stroncium 86 és a stroncium 87 izotópjai ugyanis pontosan megegyeznek azokkal az izotópokkal, melyeket korábban Afrikában született és felnevelkedett emberek fogaiban találtak meg.

Megkeresztelt rabszolgák?

Ha igaz Burton-ék megállapítása, akkor immáron bizonyosnak tekinthető, hogy alig ötven évvel Amerika felfedezését követően a gyarmatosítók Afrikából hozták rabszolgáikat. Erre azért volt szükségük, mert az Új Világba bevitt különböző fertőző betegségek hamar megtizedelték a bennszülött indiánokat, márpedig bennszülött munkaerő nélkül az európaiak képtelenek lettek volna életben maradni.

A most megtalált leletek a rabszolgaság datálásán túlmenően azonban még egy érdekességgel szolgálnak: a templom és a körülötte lévő temető ugyanis Campeche város elődjének központjában állott. Márpedig a központi helyre ekkoriban, jelenlegi ismereteink szerint inkább csak az európaiak temetkeztek. A mostani vizsgálatok szerint viszont a temető nemcsak európai, hanem bennszülött amerikai és afrikai csontvázakat is rejt. Bár az európaiaktól jól elkülönítve temették el az afrikai rabszolgákat, ám mégiscsak a városfalon belül, ami a továbbiakban sok találgatásra adhat okot.

Richard H. Steckel, az Ohio State University professzora szerint a mostani vizsgálatok távlatokat nyithatanak olyan jellegű kutatásoknak, melyekben a korai gyarmatosítók és a rabszolgák életkörülményeiről, egészségügyi állapotáról kívánnak többet megtudni. A The New York Times-nak nyilatkozva Steckel azt is elmondta, hogy szerinte a „közös sír” két dologra utalhat: vagy valamilyen társadalmi rangot jelentett az afrikaiak számára is, vagy pedig néhány bennszülötthöz hasonlóan jó pár rabszolga is megkeresztelkedett, ezért temették őket a keresztény templom köré.