Bontják az NDK egykori parlamentjét

A Népi Kamara (Volkskammer) első és utolsó szabadon választott képviselői 1990 nyarán itt szavazták meg az NDK csatlakozását az NSZK-hoz. Ezután nem sokkal az épületet bezárták az egészségre káros azbeszt építőanyaga miatt. A parlament 2002-ben döntött az épület lerombolásáról és arról, hogy a helyén a régi 16. századi palotát (Stadtschloss) kell felépíteni.

Azóta is éles vita dúl a szakmai és társadalmi körökben az épület sorsáról. Sokan az üveg „szellempalota” megőrzése mellett érveltek, mondván, hogy igen jól képviselné egy letűnt kor emlékét, és legalább olyan jelentős turisztikai látványosság lenne, mint Brandenburgi kapu.

Az azbesztmentesítés után a számos világítótest miatt a helyiek által csak „Erik lámpaboltjaként” (Erichs Lampenladen) emlegetett szellempalota 2004-től kiállítások, koncertek és egyéb kulturális rendezvények igen népszerű helyszíne lett.

Részben újraépítik a 16. századi palotát

Bár a vitában végül is a „rombolás pártiak” győztek, és a napokban elkezdődött az épület visszabontása, pénz hiányában nem tudni, hogy mikor valósulhat meg a 16. századi palota rekonstrukciója. Az építés költsége becslések szerint 1, 2 milliárd euróba kerülne. A jelenlegi elképzelések szerint az új épületnek három homlokzata az eredeti, 1950-ben felrobbantott barokk palota rekonstrukciója lenne, míg a negyedik homlokzat teljesen modern stílusban épülhetne meg.

Az új épületben kapna helyet többek között a ”Humboldt-Forum”, a Porosz Kulturális Alap kezelésében lévő, Európán kívüli területekről származó gyűjteményével, valamint a Humboldt Egyetem gyűjteményei. Ezen kívül színház, mozi, konferenciaközpont kávézó is lenne az új épületben. Mivel a beruházáshoz a városnak nincs elegendő fedezete, a berlinieknek egy darabig be kell érniük egy rögtönzött füves térrel.

Az uralkodói rezidencia

A 16. századi reneszánsz palotát II. Joachim választófejedelem építette a Spree folyó mentén lévő 15. századi vár helyén. I. Frigyes uralkodása alatt, a 18. század elején jelentős átépítések és bővítések révén uralkodói rezidenciává vált. A második világháború végén, Berlin bombázása során az épület a tartófalak kivételével teljesen megsemmisült. Az NDK vezetése az épületet a porosz militarizmus jelképének tekintette, és 1950-ben megsemmisítette a maradék romokat is. A palota helyén 1976-ra készült el a „Palast der Republik”, azaz a Köztársaság palotája.