Drezda, az égő katlan
1945. február 13-án este a szövetségesek megkezdték Drezda bombázását. A 244 brit bombázó 15 perces akciójának eredményeképpen Drezda óvárosának háromnegyede lángokba borult.
Hitler 1944 őszén hiába kezdte meg döntő offenzíváját a nyugati fronton, rövid időn belül kiderült, hogy a szövetségesek már behozhatatlan előnyre tettek szert, ráadásul már a német városokat és azok civil lakosságát vették célba.
A világháború utolsó esztendejében a szövetségesek számtalan német várost tettek a földdel egyenlővé. Ezek közé tartozott az Elba mentén fekvő Drezda is. 1945-ig a várost szinte semmilyen jelentősebb támadás nem érte, stratégiailag kulcsfontosságú katonai létesítménye nem volt. 1945. február 13-án azonban az élet Drezdában pokollá változott.
Az angol „Bomber Command” főparancsnoka, Arthur Harris az esti órákban parancsot adott a város bombázására. 21 óra 45 perckor a város légiriadó szirénái felbőgtek, és légvédelmi bunkerek híján az emberek a házak pincéjébe vonultak. A 244 brit bombázó 15 perces akciójának eredményeképpen Drezda óvárosának háromnegyede lángokba borult. Meg se kezdődhetett a tűzoltás, máris jött az újabb támadás: 529 brit gép 1500 tonna bombát dobott le a városra.
Drezda égő katlanná változott. A bombázás három napig tartott: az angol és az amerikai gépek felváltva pusztították a barokk várost. A lakóházakon túl a pályaudvarok, a kórházak és olyan a műemléképületek, mint a Frauenkirche, a Zwinger, a Semperoper vagy a Sophiekirche is megrongálódott.
Miután az ellenséges légitámadás véget ért, a halottakat nyilvános helyekre gyűjtötték össze, hogy az életben maradottak könnyebben tudják azonosítani őket. Az azonosítást azonban nehezítette, hogy nagyon sok áldozat a felismerhetetlenségig szétroncsolódott. A városi vezetés utasítására – tartva a járványtól – a piactéren és a tolkewitzi krematóriumban több ezer holttestet égettek el. A város egy részét „halott területté” nyilvánították. A mai napig nincsen pontos adat az áldozatok számáról, a történészek többsége 30-40 ezerre teszi.
Mára a várost szinte teljesen helyreállították, az óvárosban azonban helyenként még fellelhetjük a második világháborús pusztítás nyomait. A drezdai hadtörténeti múzeumban a szőnyegbombázásról és az azt követő káoszról eredeti filmfelvételeket tekinthetnek meg odalátogatók.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Hihetetlen kincseket őriz Közép-Európa egyik legrégebbi levéltára
Vajon mi lehet a feladata egy magyar levéltári delegátusnak Bécsben? Mitől olyan különleges a levéltári munka?
Új állatvédelmi törvény Spanyolországban
Az új spanyol állatvédelmi törvény szerint legfeljebb három napig lehet magára hagyni a háziállatokat, a macskákat kötelező ivartalaníttatni és chippel ellátni, a kutyatulajdonosoknak felelősségbiztosítást kell kötniük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
