Egyre gyakoribb áramkimaradások?

Brit szakértők szerint könnyen lehet, hogy a 2012-es londoni olimpiát nem terrortámadások, hanem komoly áramkimaradások szakítják félbe. Nagy-Britannia elektromos áramigényének jelentős részét ugyanis még a hagyományos szén- illetve atomerőművekben állítják elő, ám pár év múlva a működő erőművek egyharmadát be kell zárni. Hogy mi fogja pótolni a kieső termelést, arról pedig még csak most kezdenek vitatkozni.
Az egyik legnagyobb és egyben leginkább jövőorientált angol energiaipari cég, a Mitsui Babcock nemrégiben felmérést készített vállalkozások vezető beosztású tisztviselői, közgazdászok és akadémikusok, valamint környezetvédők részvételével, amelyben annak járt utána, hogy a megkérdezettek miként vélekednek a szigetország energiaellátásának jövőjéről. A megkérdezettek háromnegyede komoly eshetőségként számol azzal, hogy hat év múlva immár reális esély van az állandó áramkimaradásokra a világ negyedik legnagyobb gazdaságában.
Szén és atom – de hol marad a zöld energia?
2012-re ugyanis több olyan szén- és atomerőmű élettartama is lejár, amelyek kulcsszerepet játszanak Nagy-Britannia energiaellátásában. A nagy kérdésre, hogy mi fogja pótolni a kieső részt, egyelőre még senki nem tudja a választ, noha egy atomerőmű megépítése akár egy évtizedbe is beletelhet, a szénerőművek felújítása szóba sem kerül, a megújuló energiaforrások alkalmazása pedig idegenül hat egyelőre a szigetországban. Hosszú távú megoldás helyett egyelőre a rövid távú igények kielégítésére törekszik a kormány is.
Bár nagy jövőt nem jósol a brit kormány sem a szénerőműveknek, a gáz világpiaci árának drasztikus emelkedése miatt leépítés helyett egyelőre további fejlesztéseket eszközöltek több szénerőműben is. A kérdést persze mindez nem oldja meg, ráadásul a kiotói egyezmény előírásaihoz képest ezen váltás miatt nemhogy csökkent volna Nagy-Britannia károsanyag-kibocsátása, hanem enyhén még nőtt is. Környezetvédők szerint azonban nemcsak a károsanyag-kibocsátással akadnak komoly gondok a szigetországban.
Legyen inkább gáz? Vagy mégse?
Még 2003-ban készült egy tanulmány a kormányzat megrendelésére, melyben meglepő módon nem a megújuló energiaforrások jelentek meg a jövő energiájaként, hanem a földgáz. Ráadásul a közhiedelemmel ellentétben a Fehér Könyv az atomenergia fejlesztésének lehetőségét sem zárta ki teljes mértékben. A gáz világpiaci árának hirtelen emelkedése azonban máris elbizonytalanította a brit kormányzatot: mi lesz, ha a gázimport elapad vagy olyan drága lesz a földgáz ára, hogy csődbe viszi az ország gazdaságát?
A brit kormányfő tavaly novemberben nem véletlenül beszélt az éppen csak megszült hosszú távú energiaipari terv felülvizsgálatáról. Csakhogy Blair továbbra sem a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokról beszélt, hanem az atomenergiatermelés kibővítéséről. Tette mindezt annak ellenére, hogy a britek hagyományosan ódzkodnak az atomenergiától, bár a legutóbbi felmérések ebben is némi változást mutatnak az atomenergia pozitívabb megítélésének irányába.
Sok kanyar – nehéz jövő
Az energiaipari szakemberek értetlenül állnak az éles kanyarok előtt: a bizonytalanság szerintük a legrosszabb út. Finnország és Franciaország egyértelműen az atom mellett tette le a voksát, Svédország és Németország a zöld energiára szavazott, Izland pedig geotermikus hőenergiáját kívánja kiaknázni. Nagy-Britanniában mindeközben csak a bizonytalanság biztos.
Pedig környezetvédők szerint nem kellene ennek feltétlenül így lennie: a kutatók egyöntetű véleménye szerint Nagy-Britannia az egyik legjobb adottságokkal rendelkező ország szélerőművek, ár-apály erőművek és vízerőművek építéséhez. A megújuló energiaforrásokból bőven pótolható lenne a kieső energia, csakhogy a brit döntéshozók nehezen megmagyarázható okokból tartanak a zöld energiától.
Kulturális okok
A BBC hírportál elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek egészen egyszerűen kulturális okai vannak: az angol parlamentben ülő képviselők egyszerűen nem hiszik el, hogy zöld energiával pótolható lenne az, amit eddig szénnel vagy atommal állítottak elő. A képviselőknél már az is komoly eredményt jelent, amennyiben elismerik: a jövőben az atom, a szén és a megújuló energiák együttesen tudják majd kielégíteni a szigetország energiaigényét úgy, hogy közben a kiotói egyezménynek is megfeleljen Nagy-Britannia.
Érdekes ugyanakkor, hogy nemcsak a döntéshozók, hanem a Mitsui Babcock felmérésében megkérdezett tudósok és szakemberek egy része sem hisz abban, hogy a tisztán zöld energia lenne a jövő. Pedig a brit közvélemény mindeközben gyorsabban reagál az eseményekre: egy január közepén közétett felmérés szerint a britek háromnegyede ért egyet azzal, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázásába kellene befektetni, és szintén ugyanennyien látják annak szükségességét, hogy az életformák megváltoztatásával energiamegtakarításra ösztönözzék a lakosságot. Érdekesség azonban, hogy az atomenergiával szemben sem olyan elutasítóak a britek.












































































































































































































