Az első ejtőernyős
1617. február 27-én Velencében hunyt el a világ első sikeres ugrását végrehajtó ejtőernyőse, a horvát származású Faust Vranèiæ. 1597-ben a saját maga által készített ejtőernyővel ugrott le a pozsonyi piactéren álló 86 méter magas harangtoronyból több száz néző szeme láttára.
A feljegyzések szerint az első „ejtőernyős ugrásokat” a 14. század elején Kínában hajtották végre: vakmerő cirkuszi artisták magas tornyokról napernyőkkel szálltak alá.
A reneszánsz emberét is foglalkoztatta a magasból való ugrálás és természetesen a biztonságos földet érés kérdése. 1483-ban Leonardo da Vinci piramis formájú ejtőernyőket tervezett. Azt állította, hogy egy 11 méter széles, 11 méter hosszú, többrétegű lenvászon segítségével sérülések nélkül, sikerrel landolhat a merész vállalkozó.
Az első sikeres ejtőernyős ugrásra azonban a XVI. század végéig várni kellett. A horvátországi ©ibenik közelében fekvő Prviæ-szigetéről származó Faust Vranèiæ saját maga tervezte és varrta meg azt az ejtőernyőt, amellyel 1597-ben leugrott a 86 méter magas pozsonyi piactéren álló harangtoronyból több száz néző szeme láttára. A sikeren felbuzdulva mutatványát többször is bemutatta.
Vranèiæ 1617. február 27-én 68 éves korában, Velencében hunyt el. Kívánságára szülőhelyén, a Prviæ-szigetén található templomban helyeztek örök nyugalomra.
Az ejtőernyőzés iránt igazán élénk érdeklődés a 18. századtól datálódik. 1797-ben a francia André-Jacques Garnerin volt az első, aki egy 400 méter magasan lévő ballonból ejtőernyővel ugrott ki és sikeresen földet is ért.
A XX. század elején ismét több ejtőernyő-történeti eseményt jegyeztek fel: a német Käthe Paulus volt az első ejtőernyőző nő, 1913-ban pedig a francia Franzose Adolphe Pégoud volt az első, aki pilótaként ugrott ki repülőgépből az ernyővel. Ekkortól az ejtőernyőzés már nem csak attrakciónak, sportnak számított, hanem katonai célokra is felhasználták.
Hölgy a kanapén
Madame Récamier a napóleoni idők lélegzetelállító szépségű szalondámája volt, ám nevét egy róla elnevezett jellegzetes, kárpitozott heverőtípus őrizte meg.
Tróodosz-hegység régi temploma
Cipruson a történelem nemcsak kettős kultúrát hozott magával, a szigeten, ahol görögök és törökök éltek, hanem genovaiak és velenceiek, majd angolok és franciák (luzinyánok) is. Így a vallások, hisz jelen van az iszlám, a katolikus és a görög-katolikus is és az építési stílusok is.
Játékok lehettek a bagolyfigurák, nem istenségek
Mintegy 5000 éves, palába vésett bagolyfigurák ezrei kerültek elő az Ibériai-félszigeten, sokáig úgy vélték, valamilyen istenséget, esetleg holtakat képviselhettek.
Aki a postabélyeggel bizonyította be, hogy sok kicsi sokra megy
December 3-án emlékezünk Sir Rowland Hillre, akinek a postai bélyeget is köszönhetjük.
Egy 16. századi, beteg nő arcát rekonstruálták
Nem tudni, hogy mi okozta a nő halálát, de a szifilisz egészen biztosan sok szenvedést okozott neki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
