Az első ejtőernyős
1617. február 27-én Velencében hunyt el a világ első sikeres ugrását végrehajtó ejtőernyőse, a horvát származású Faust Vranèiæ. 1597-ben a saját maga által készített ejtőernyővel ugrott le a pozsonyi piactéren álló 86 méter magas harangtoronyból több száz néző szeme láttára.
A feljegyzések szerint az első „ejtőernyős ugrásokat” a 14. század elején Kínában hajtották végre: vakmerő cirkuszi artisták magas tornyokról napernyőkkel szálltak alá.
A reneszánsz emberét is foglalkoztatta a magasból való ugrálás és természetesen a biztonságos földet érés kérdése. 1483-ban Leonardo da Vinci piramis formájú ejtőernyőket tervezett. Azt állította, hogy egy 11 méter széles, 11 méter hosszú, többrétegű lenvászon segítségével sérülések nélkül, sikerrel landolhat a merész vállalkozó.
Az első sikeres ejtőernyős ugrásra azonban a XVI. század végéig várni kellett. A horvátországi ©ibenik közelében fekvő Prviæ-szigetéről származó Faust Vranèiæ saját maga tervezte és varrta meg azt az ejtőernyőt, amellyel 1597-ben leugrott a 86 méter magas pozsonyi piactéren álló harangtoronyból több száz néző szeme láttára. A sikeren felbuzdulva mutatványát többször is bemutatta.
Vranèiæ 1617. február 27-én 68 éves korában, Velencében hunyt el. Kívánságára szülőhelyén, a Prviæ-szigetén található templomban helyeztek örök nyugalomra.
Az ejtőernyőzés iránt igazán élénk érdeklődés a 18. századtól datálódik. 1797-ben a francia André-Jacques Garnerin volt az első, aki egy 400 méter magasan lévő ballonból ejtőernyővel ugrott ki és sikeresen földet is ért.
A XX. század elején ismét több ejtőernyő-történeti eseményt jegyeztek fel: a német Käthe Paulus volt az első ejtőernyőző nő, 1913-ban pedig a francia Franzose Adolphe Pégoud volt az első, aki pilótaként ugrott ki repülőgépből az ernyővel. Ekkortól az ejtőernyőzés már nem csak attrakciónak, sportnak számított, hanem katonai célokra is felhasználták.
Mégsem volt olyan sötét a kora középkor
A kora középkorra gyakran hivatkoznak sötét korként a feltételezett kulturális stagnálás miatt.
Ezek a tárgyak voltak Európa bronzkori fizetőeszközei
Manapság evidensnek vesszük, hogy léteznek egységesített fizetőeszközök, a távoli múltban azonban ez nem így volt.
Értékes leletek kerültek elő a budai Várban
Előkerült Erzsébet királyné pihenőházának oroszlánszobra a budai Várban.
Páratlan viking lelőhelyet tárt fel a földradar
A szakértők szerint a területen egy befolyásos közösség élt.
A névtelen jegyző szobra
A kódexekben feljegyzett megnevezése szerint ő volt P. Mester, Bélának, Magyarország néhai királyának jegyzője.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
