Az első ejtőernyős
1617. február 27-én Velencében hunyt el a világ első sikeres ugrását végrehajtó ejtőernyőse, a horvát származású Faust Vranèiæ. 1597-ben a saját maga által készített ejtőernyővel ugrott le a pozsonyi piactéren álló 86 méter magas harangtoronyból több száz néző szeme láttára.
A feljegyzések szerint az első „ejtőernyős ugrásokat” a 14. század elején Kínában hajtották végre: vakmerő cirkuszi artisták magas tornyokról napernyőkkel szálltak alá.
A reneszánsz emberét is foglalkoztatta a magasból való ugrálás és természetesen a biztonságos földet érés kérdése. 1483-ban Leonardo da Vinci piramis formájú ejtőernyőket tervezett. Azt állította, hogy egy 11 méter széles, 11 méter hosszú, többrétegű lenvászon segítségével sérülések nélkül, sikerrel landolhat a merész vállalkozó.
Az első sikeres ejtőernyős ugrásra azonban a XVI. század végéig várni kellett. A horvátországi ©ibenik közelében fekvő Prviæ-szigetéről származó Faust Vranèiæ saját maga tervezte és varrta meg azt az ejtőernyőt, amellyel 1597-ben leugrott a 86 méter magas pozsonyi piactéren álló harangtoronyból több száz néző szeme láttára. A sikeren felbuzdulva mutatványát többször is bemutatta.
Vranèiæ 1617. február 27-én 68 éves korában, Velencében hunyt el. Kívánságára szülőhelyén, a Prviæ-szigetén található templomban helyeztek örök nyugalomra.
Az ejtőernyőzés iránt igazán élénk érdeklődés a 18. századtól datálódik. 1797-ben a francia André-Jacques Garnerin volt az első, aki egy 400 méter magasan lévő ballonból ejtőernyővel ugrott ki és sikeresen földet is ért.
A XX. század elején ismét több ejtőernyő-történeti eseményt jegyeztek fel: a német Käthe Paulus volt az első ejtőernyőző nő, 1913-ban pedig a francia Franzose Adolphe Pégoud volt az első, aki pilótaként ugrott ki repülőgépből az ernyővel. Ekkortól az ejtőernyőzés már nem csak attrakciónak, sportnak számított, hanem katonai célokra is felhasználták.
Nélkülözhetetlen útitársként aposztrofálta termékét a rágógumikirály
Ha hirtelen meg kéne neveznünk egy rágógumi márkát,
A tej okozhatta a vikingek amerikai kudarcát
A skandináv hajósok voltak az első európaiak, akik elérték Amerikát, hosszú időre azonban nem tudták megvetni a lábukat a földrészen.
Évtizedekkel ezelőtt lezuhant gép roncsa bukkant elő a jégből
Egy új vizsgálat alapján gyorsabban olvadtak idén a svájci gleccserek, mint bármikor a vonatkozó feljegyzések több mint egy évszázados történetében.
Ősi mese bontakozik ki egy ausztráliai sziklarajzon
A szikla falain egy olyan történetet örökítettek meg, amelyet világszerte ősidők óta mesélnek az emberek.
Egy barlangban érte a halál a menekülő hercegnőt
Nincs Norvégia vikingek nélkül, a skandináv ország történetében ugyanakkor a kereszténységnek is fontos szerep jutott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
