Howard Cartert megkímélte a fáraó átka
1939. március 2-án hunyt el Howard Carter brit régész, Tutankhamon egyiptomi fáraó sírjának feltárója.
A szegény sorból származó Howard Carter gyerekkora óta rajongott a régészetért. Abban az időben azonban még szervezett keretek között egyetemen nem létezett archeológus képzés, ezért Carter autodidakta módon tanulta a szakmát.
17 éves kora óta különböző régészek mellett tanonckodott, és minden figyelmét a sírfeltárás technikájára fordította. Gaston Maspero francia régész támogatásának köszönhetően Carter 1899-ben a felső-egyiptomi feltárások felügyelője lett. Első nagyobb munkája az abu szimbeli ásatás volt, majd 1902-ben a Királyok völgyében kezdődtek meg a munkálatok. A legnagyobb sikere Tutankhamon sírjának megtalálása volt.
Ez a sírfeltárás nemcsak a gazdag leletanyaga miatt vált világszerte szenzációvá, hanem a hirtelen bekövetkezett halálesetek miatt is. Miután Carter sok-sok évnyi munka gyümölcseként feltárta Tutankhamon fáraó sírját, Lord Carnarvont, a kutatás fő támogatóját (ma szponzornak mondanánk) megcsípte egy rovar az arcán, és a csípést szokásos reggeli borotválkozása közben megvágta. A seb elfertőződött, és Lord Carnarvon hamarosan meghalt. Halála pillanatában – a legenda szerint – Kairó fényei kialudtak…
Az újságírók bulldogként vetették rá magukat a témára. Harsogtak a szalagcímek: „A múmia bosszút áll!” „Halál vár a fáraó álmának megzavaróira!”. Ez tovább fokozódott, amikor a 26 fős kutatócsoportból is meghaltak néhányan – évekkel a sír megnyitása után, zömmel idős korukban.
A botrány odáig gyűrűzött, hogy az állítólagos megátkozottakat exhumálták, és egy közös tényezőt valóban találtak: mindegyikük tüdejében az Aspergillus csoportba tartozó penészgomba volt. Halálukat nem a gomba okozta, de tény és való, hogy a dohos sírkamra levegőjéből mindannyian belélegezték azt.
Csodálatos módon azonban Howard Carterrel, a feltárás régészeti vezetőjével mégsem a fáraó átka végzett, hanem 1939. március 2-án nyirokszervi daganatos betegségben hunyt el. Annak ellenére, hogy a Londoni Régészeti Társaság nem ismerte el Cartert szakmai tekintélynek, sírjára mégis felkerült a régész-egyiptológus felirat.
Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?
A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.
Mekkora is lehetett Góliát?
A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.
A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei
A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.
Hogyan jelentek meg az első politikusok?
Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.
Ősi nyilak kerültek elő a jégből
A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
