Bordalból Amerika nemzeti himnusza
1931. március 3-a óta a „The Star Spangled Banner” az Egyesült Államok nemzeti himnusza. A himnusz dallama eredetileg egy 1800 körül keletkezett népszerű angol bordal melódiája. Szövegét 1814-ben egy amerikai ügyvéd és egyben amatőr költő, Francis Scott Key írta.
A legtöbb ország nemzeti himnusza a 19. században keletkezett. A szöveget tekintve a holland „Het Wilhelmus” a világ legrégebbi himnusza, amely 1568 és 1572 között íródott.
Vannak olyan országok, melyeknek a hivatalos himnusz mellett, több himnuszuk is van, így például Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak. Angliában a „God Save the Queen” nemzeti himnusz mellett ünnepi események alkalmával a „Rule Britannia” és a „Land of Hope and Glory” is igencsak népszerű, az USA-ban pedig a hivatalos mellett a „God Bless America”-t játsszák gyakran.
A „The Star Spangled Banner” 1931. március harmadika óta az Egyesült Államok hivatalos nemzeti himnusza. Dallama 1800 körül keletkezett, a „To Anacreon in Heaven” című népszerű angol bordal melódiája. Szövegét 1814-ben egy amerikai ügyvéd, amatőrköltő, Francis Scott Key írta. A végső simításokat Thomas Carr végezte rajta, amikor összepárosította a melódiát a szöveggel.
Az amerikai himnusznak két sajátossága is van. Az egyik, hogy a „legénekelhetetlenebb” himnusznak tartják, a másik pedig, hogy azon ritka himnuszok közé tartozik, melynek szövegében az állam vagy a nép nevéről még említés sem esik.
Emberi csontokat mos ki a tenger Angliánál
A viharok és az emelkedő tengerszint miatt egyre több emberi maradvány kerül elő.
A világhírű író, aki habzsolta az életet
Két kézzel szórta a pénzt, de az igaz ügy érdekében részt vett több felkelésben id. Alexandre Dumas, aki közkedvelt regényeit nem egyszer szellemírókkal fogalmaztatta meg.
Hölgy a kanapén
Madame Récamier a napóleoni idők lélegzetelállító szépségű szalondámája volt, ám nevét egy róla elnevezett jellegzetes, kárpitozott heverőtípus őrizte meg.
Tróodosz-hegység régi temploma
Cipruson a történelem nemcsak kettős kultúrát hozott magával, a szigeten, ahol görögök és törökök éltek, hanem genovaiak és velenceiek, majd angolok és franciák (luzinyánok) is. Így a vallások, hisz jelen van az iszlám, a katolikus és a görög-katolikus is és az építési stílusok is.
Játékok lehettek a bagolyfigurák, nem istenségek
Mintegy 5000 éves, palába vésett bagolyfigurák ezrei kerültek elő az Ibériai-félszigeten, sokáig úgy vélték, valamilyen istenséget, esetleg holtakat képviselhettek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
