Eltűnt civilizáció és az indonéz Pompeji

Becslések szerint mintegy százezer ember pusztulhatott el 1815-ben az indonéz szigetvilág Sumbawa nevű szigetén, amikor a Tambora vulkán nagy mennyiségű követ, kéndioxidot és lávát eresztett ki magából. A kitörésre a sziget lakói nem számítottak, legalábbis erre utalnak azok a leletek, amelyeket közel másfél éves kutatómunka után mutattak be a héten a sajtónak. Egy amerikai kutatócsoport illetve az Indonéz Vulkanológiai Hivatal munkatársai közös erőfeszítéssel hozták felszínre mindazt, amit immár majd kétszáz éve por és a hamu takart.

A kutatás még 2004-ben kezdődött, amikor Haraldur Sigurdsson, az amerikai University of Rhode Island vulkanológia professzora, elsősorban természettudományos érdeklődésétől vezérelve, többéves kutatást követően újra visszatért az indonéz szigetre. Eredetileg az 1815-ös vulkánkitörés volumenét térképezte volna fel, csakhogy egy bennszülött vezető egyik útjuk alkalmával egy különleges helyszínre vezette őket – írja a BBC Online. Egy vízmosás vájta kisebb völgyben 19. századból származó tárgyakra bukkantak, amelyek egyértelműen egy eltűnt civilizációra utaltak.

Vulkánkitörés közben elveszett

A helyszínen végzett kutatások illetve egy radarberendezés segítségével, a cserépdarabokon, agyagedényeken és üvegdarabokon túlmenően, a megkövült láva alatt egész házat fedeztek fel. Az ásatások során felszínre került bambuszházból aztán további leletek kerültek elő: konyhai edények, elszenesedett használati eszközök illetve a konyhában valamint a ház bejárata előtt egy-egy elszenesedett emberi csontváz.

A vulkánkitörés igen hirtelen érhette el a települést, az ott lakóknak már nem volt idejük elmenekülni. A máris „kelet Pompeji”-eként emlegetett Sumbawa szigeten ezzel a felfedezéssel immáron bizonyossá vált, hogy egy egész civilizáció veszett oda. Kutatók korabeli nyugati utazók feljegyzései alapján már eddig is sejtették, hogy a szigeten élhetett valamilyen népcsoport, amely aztán valamikor a történelem folyamán eltűnt, ám korábban a vulkánkitörést és a civilizáció eltűnését nem kapcsolták össze.

Fejlett kultúra

A leletek alapján a régészek már most biztosan meg tudják állapítani, hogy a szigetlakók nemcsak gazdagok lehettek, hanem fejlett kultúrával is rendelkeztek. A megtalált tárgyak arra utalnak, hogy a sumbawa-iak kereskedelmi kapcsolatban állhattak Délkelet-Ázsia bizonyos régióival, főleg a mai Kambodzsa illetve Vietnám terültén elő népekkel. Történeti feljegyzések szólnak arról, hogy a szigetlakók egy teljesen ismeretlen nyelvet beszéltek, amely az indonéz szigetvilág egyik nyelvével sem volt azonos.

Leginkább az Indokínában ma is beszélt nyelvekhez hasonlíthatott a sumbawaiak nyelve – állítja Sigurdsson. „A hatalmas robbanás egy egész nyelvet, és egy teljes népcsoportot tüntetett el a Földről. A mostani ásatások révén mi újra megpróbáljuk megszólaltatni ezeket az embereket” – nyilatkozta az amerikai professzor. Bár bizonyosak még nem lehetnek benne, de nagy a valószínűsége, hogy igen sok „beszédes” leletre bukkannak majd az elkövetkező időszakban a régészek.

Döbbenetes méreteket öltő kitörés

A vulkánkitörés mértéke egyébként szinte minden képzeletet felülmúl: a Tambora vulkán egyes becslések szerint közel 100 köbkilométernyi magmát, 400 millió tonna kén-dioxidot lövellt ki magából, hozzávetőleg 43 kilométer magasba. Sigurdsson szerint a szigeten és környékén 40 kilométeres körzetben egészen biztos minden kipusztult, de a vulkánkitörésnek globális hatásai is voltak.

A kutatók egyöntetű véleménye szerint ennek az indonéz vulkán kitörésének volt köszönhető, hogy az 1816-os évben Európában gyakorlatilag nem volt nyár, a globális átlaghőmérséklet közel 1 Celsius fokkal csökkent; Észak-Amerikában és Franciaországban, valamint Közép-Európában pedig hatalmas terméskiesést, ebből következőleg pedig kisebb éhínséget jegyeztek fel.

A sziget közvetlen környékén a következő évben szintén éhínség pusztított, és a 10 ezer közvetlen áldozat mellet további százezer ember halt meg alultápláltság miatt. A légkörbe került kéndioxid és egyéb gázok globális hatását akkor érthetjük meg igazán, ha összevetjük ezeket a becsült adatokat más vulkánkitöréseknél feljegyzett vagy becsült adatokkal: 1980-ban a Washington állambeli Szent Heléna vulkán alig fél köbkilométernyi lávát, a Krakatau indonéz vulkán 1883-ban mintegy 15 köbkilométernyi lávát engedett ki magából, de a Vezúv is természettudósok szerint maximum 6 köbkilométernyi forró anyagot lövellt a levegőbe.

A Tambora vulkán ráadásul kitörése előtt 4200 méter magas lehetett, ám a robbanás tulajdonképpen leszakította a vulkán tetejét, ma a 2900 méteres magasságot is alig éri el, a kráter mélysége pedig 1200 méterre csökkent.