Fugger Jakab, a középkor egyik leggazdagabb embere
1459. március 6-án Augsburgban született Fugger Jakab, a középkor egyik legsikeresebb bankára. A több mint 2 millió gulden vagyonnal rendelkező Fugger Európa leggazdagabb emberei közé tarozott.
1459. március 6-án született Fugger Jakab sokgyermekes augsburgi családban. Az üzemtulajdonos apa a két legkisebbik fiát, Ulrichot és Jakabot egyházi pályára szánta, míg a többiek a családi vállalkozásban kaptak feladatot. Jakab az atyai akarat előtt meghajolva kolostorba vonult, de mégsem lett belőle pap, mert néhány év múlva az egyik elhunyt bátyja helyét át kellett vennie az üzemben.
Fugger Jakab a civil élet első évét Firenzében és Rómában töltötte, ahol a Mediciekkel és a pápával alakított ki gyümölcsöző kapcsolatot. Az ezt követő években minden energiáját a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére fordította, amely meghozta az eredményt.
1485-től Fugger Jakab az innsbrucki üzem irányítását vette át, melyért egyedül volt felelős. Tíz évvel később már a közép-európai bányászatban és az érckereskedelemben is érdekelt volt. Banki tevékenységet szintén folytatott: az 1510-es évek elejére a Fugger-bankház Európa egyik legnagyobb bankjává vált. 1511-re Fugger Jakab összes bátyja meghalt, és rászállt az összes Fugger vállalkozás irányítása.
A több mint 2 millió gulden vagyonnal rendelkező Fugger karitatív tevékenységet is folytatott: az augsburgi szegények számára szociális házakat építtetett, melyek éves bérlete csak 1 guldent tett ki. Ennek köszönhetően az augsburgi szegények között népszerűségnek örvendett.
A „Gazdag Fugger”-ként emlegetett bankár 1525-ben utód nélkül halt meg, így vagyona unokaöccseire, Raymund és Anton Fuggerre szállt.
Hölgy a kanapén
Madame Récamier a napóleoni idők lélegzetelállító szépségű szalondámája volt, ám nevét egy róla elnevezett jellegzetes, kárpitozott heverőtípus őrizte meg.
Tróodosz-hegység régi temploma
Cipruson a történelem nemcsak kettős kultúrát hozott magával, a szigeten, ahol görögök és törökök éltek, hanem genovaiak és velenceiek, majd angolok és franciák (luzinyánok) is. Így a vallások, hisz jelen van az iszlám, a katolikus és a görög-katolikus is és az építési stílusok is.
Játékok lehettek a bagolyfigurák, nem istenségek
Mintegy 5000 éves, palába vésett bagolyfigurák ezrei kerültek elő az Ibériai-félszigeten, sokáig úgy vélték, valamilyen istenséget, esetleg holtakat képviselhettek.
Aki a postabélyeggel bizonyította be, hogy sok kicsi sokra megy
December 3-án emlékezünk Sir Rowland Hillre, akinek a postai bélyeget is köszönhetjük.
Egy 16. századi, beteg nő arcát rekonstruálták
Nem tudni, hogy mi okozta a nő halálát, de a szifilisz egészen biztosan sok szenvedést okozott neki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
