Ökoiskolák Magyarországon

Mit is takar valójában ez a cím? Mindenképpen egy önkéntes alapon történő részvételt, melynek lényege, hogy az adott iskola vállalja, hogy mind a tágabb értelemben vett oktatás, mind pedig az intézmény működtetése terén széles körben érvényesíti a környezeti nevelés és a fenntarthatóság alapelveit. A jelentkezőknek három évre szóló munkatervet kell összeállítaniuk és benyújtaniuk a már működő, a közeljövőre tervezett és a nem megvalósítható programokról, lépésekről.

A cím elnyeréséhez szükséges kritériumok között szerepel többek között, hogy a környezeti nevelés, fenntarthatóság ne csak a tantárgyak keretén belül (a természettudományi, humán és művészeti tantárgyakban egyaránt), hanem az iskola mindennapi életében is érvényesüljön; a diákokat koruknak megfelelően bevonják az oktatási tevékenység megtervezésébe és megvalósításába; az egészséges életmód személetét terjesszék; valamint hogy az iskola közvetlen és tágabb környezetével (lakosság, civil szervezetek) kapcsolatot építsen.

A szelektív hulladékgyűjtéstől a kutyasétáltatásig

Mivel a lehetőségek tárháza igen széles, az egyes iskolák programját a személyi és anyagi kapacitás, valamint az ott dolgozók és tanulók motiváltsága határozza meg. A budapesti második kerületi Than Károly Gimnázium és Szakközépiskolában saját „zöld” projektjeik finanszírozását többek között a szelektíven gyűjtött hulladék értékesítéséből fedezik.

A diákok 3-4 hetente egy-egy hétvégén önkéntes munkát vállalhatnak civil szervezeteknél. Az iskola jelenleg a Rex kutyaotthonnal áll intenzív kapcsolatban, ahol a diákok a kutyasétáltatásban, takarításban vagy karbantartó munkálatokban segíthetnek. Minden tanévben sor kerül egy háromnapos erdei iskolára, valamint rendhagyó órákra is, amelyeket az iskola falain kívül tartanak (pl. Állatkertben).

Az iskola egyben zöld iroda is lehet

Az iskola ugyanakkor bizonyos mértékig „zöld irodaként” is működik, így a levelezéshez csak újrahasznosított papírt használnak, és a diákokat is kötelezik, hogy a terepgyakorlati jegyzőkönyvet „újrapapíron” adják be; a takarításnál pedig környezetkímélő tisztítószereket használnak.

Az energia és víztakarékosság terén tett lépés a diák ügyeleti rendszer felállítása, vagyis az éppen ügyeletben lévő csoportoknak ellenőrizniük kell, hogy nem maradt-e égve valahol a villany, vagy nyitva a csap.

Energiatakarékossággal kapcsolatos beruházások (pl. hőszigetelő nyílászárók, energiatakarékos égők, központi fűtés) viszont általában túllépnek egy-egy iskola illetékességi és anyagi keretein, így ezen a téren saját erőből nem tudnak előre lépni.

Házlinger György, a gimnázium igazgatója elmondta, hogy a terveik között szerepel, egy az udvaron felállítandó kerékpártároló, valamint egy komposztáló, ami egyrészt megoldaná a saját szerves hulladék kezelését, ugyanakkor egyben oktatási segédanyag is lenne.

A szintén budapesti (XIII. kerületi) Herman Ottó Általános Iskola úgynevezett ökopont rendszert működtet. Az év során az osztályok különböző tevékenységekben való részvételre öko pontot kaphatnak, a nyertes osztályt az iskola vezetősége egy egynapos kirándulással jutalmazza. Öko-pont szerezhető például a havonta megrendezésre kerülő jeles napok kapcsán kiadott feladatokra; az iskolaépület tetején lévő meteorológiai állomás működtetésére, és az adatok feldolgozására, valamint a környező házakból történő papírgyűjtésre. Az osztályoknak minden évben ki kell dolgozniuk egy „zöld” témát: ez lehet az energiatakarékosság, az alapvető élelmiszerek vagy a csomagolástechnika, amiért szintén ökopont jár.

A személyiségfejlesztés, konfliktuskezelés is része a programnak

A pedagógiai módszerekhez tartozik, hogy minden tanévben három alkalommal kéthetes tanulásmódszertan tréninget tartanak a diákoknak (az első tanítási óra helyett), melynek keretében memória- és koncentrációkészség fejlesztési, valamint kooperatív tanulási technikákat sajátíthatnak el. Az életvezetési ismeret kurzus keretében pedig, amelyre évente négy alkalommal kerül sor, az önismereti, a stresszoldó, a kommunikációs valamint a konfliktuskezelési képességeket fejlesztik.

A közeljövőre vonatkozó tervek egyike a szorosabb és intenzívebb kapcsolat kiépítése a környező lakossággal valamint a civil szervezetekkel, hogy az iskola szerves része és aktív szereplője legyen a városrésznek.

Egyre nagyobb az érdeklődés az ökoiskolák iránt

Bencze Erzsébet iskolaigazgató lapunknak elmondta, hogy a programba egyre több tanár kapcsolódik be. Ugyanakkor nehézséget jelent számukra, hogy az „iskolaválasztás előtt álló” szülők számára nehezen megfogható az iskola profilja, ugyanis a legtöbben olyan „kézzelfogható” képzést szeretnének a gyerekeiknek, mint számítástechnika, idegen nyelv vagy sport. Ezzel szemben a környezeti nevelés egyfajta komplex szemléletmódot, környezettudatos életvitelt „tanít”, amelynél nehéz konkrét eredményt felmutatni. Bencze szerint ennek ellenére mégis egyre több szülő ebbe az irányba szeretné terelni a gyerekét.

Hasonlóan vélekedett Házlinger György is, ugyanis szerinte az iskolák között egyre élesedő versenyben valamivel ki kell tűnni, és ma már egyre több diák és szülő tudatosan a környezeti nevelésre nagyobb hangsúlyt adó (közép) iskolát választja. Ugyanakkor nálunk még kevés (bár egyre növekvő számú) jó példa van az ilyen oktatási intézményre, mert a tanárok zöme belső késztetés és elkötelezettség hiányában csak nyűgnek és kötelező feladatnak tekinti az ökoiskola programot.