A történelem első festészeti versenye
Különleges kiállítás nyílt a párizsi Louvre-ban azokból a színezett rajzokból, vázlatokból, amelyeket a XVI. században készítettek az első ismert festészeti versenyre.
A vetélkedőt a velencei hatóságok írták ki a Nagytanács termét díszítendő freskó újrafestésére. Az eredeti képet, Guarentino de Arpo művét ugyanis 1577 decemberében egy tűzvész teljesen elpusztította. A versenyre meghívott festők között volt Tintoretto, Veronese és Francesco Bassano.
A versenyfeltételek szigorúan megszabták, hogy a művészeknek egy 7 méter magas, 22 méter hosszú festményt kell elképzelniük, amelynek témája Mária megkoronázása az Egekben. A mennyek ábrázolásánál pedig be kellett tartani azokat a normákat, amelyeket a koncentrikus körökkel, a színekkel és a mozgással kapcsolatban Dante írt le.
A zsűri 1580-ban ült össze és Veronese, valamint Bassano munkáját tartotta megfelelőnek. Veronese pályázatát ugyan jobbnak vélte, Bassanóénak azonban megvolt az az érdeme, hogy a mennyek “igazai” közé bevett néhány mecénást. A két helyezettet aztán felszólította, hogy találják meg tervezeteik szintézisét, ami merőben ellentétes elképzeléseik miatt lehetetlennek bizonyult – írja az El País című spanyol napilap.
A problémát végül az idő oldotta meg: Veronese meghalt, Bassano pedig elismerte, hogy a feladat meghaladja erejét. 1588-ban Tintoretto kapta a megbízást.
A mester műhelyével és Domenico fiával együtt látott munkához. A freskó, bár jórészt ez utóbbi közreműködésének köszönhetően, ugyancsak távol került az eredeti elképzeléstől. Velencét úgy ábrázolja, mint a Földön megvalósult Paradicsomot, arisztokráciáját pedig mint az Egekben uralkodók másait.
A kiállítás június 5-től a madridi Thyssen-Bornemissza múzeumban, szeptembertől november 30-ig pedig a velencei hercegi palotában lesz látható.
Virtuálisan járhatunk körbe egy világháborús roncsot
A japán tengeralattjáró védett, a való életben ezért csak kevesen látogathatják.
Nem a Duna jegén történt a királyválasztás
1458. január 24-én választották a magyarok királyává Hunyadi János ifjabb fiát.
Római amfiteátrumra bukkantak Svájcban
Augusta Rauricában története csúcsán 20 ezer ember élhetett.
A dinoszauruszoktól Hirosimáig
A páfrányfenyőnek is hívott ginkgofák élő kövületek, amelyek mintegy 300 millió éve lakják bolygónkat.
Szójelentés és hangok kapcsolata – nyelveken keresztül
Durva vagy sima? Különféle nyelvekben vizsgálták e két szó hangzását, azt, hogy szerepel-e a szavakban R hang.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
