A merénylet célpontja: II. Sándor
1881. március 13-án egy anarchista szervezet tagjai bombát dobtak II Sándor orosz cár kocsijára, ami ugyan megrongálódott, de valami szerencse folytán az uralkodó sértetlen maradt. Az első merényletet követően a cár segíteni akart megsebesült kocsisán, a merénylők ekkor dobták be a második bombát.
I. Miklós halála után II. Sándor (1855-81) került Oroszország trónjára, aki gyorsan felismerte, hogy szakítania kell az addigi maradisággal és az orosz állam szerkezetét átalakítva, az országot fel kell zárkóztatnia Nyugat-Európához. II. Sándor mérsékelt reformpolitikába kezdett, törekvéseinek az anarchisták merénylete vetett véget.
Az 1800-as években az orosz nép körében egyre népszerűbb irányzattá vált az anarchizmus, amelynek célja egy forradalom kirobbantása volt a fennálló elnyomó hatalom ellen. 1877 és 1881 között tartott kongresszusaikon az anarchisták elhatározták, hogy a beszéd helyett a tettek mezejére lépnek.
A merényletek gondolata nem volt újdonság, hiszen például II. Sándor orosz cár ellen is számtalan gyilkossági kísérletet követtek el. Az elsőre 1866-ban került sor, amikor Karakozov diák többször rálőtt a pétervári Nyári parkban sétáló uralkodóra. 1867-ben egy lengyel emigráns kísérelte meg ugyanezt a párizsi világkiállításon. 10 évvel később II. Sándor vonatát próbálták felrobbantani. 1880-ban egy orosz asztalos 50 kg robbanóanyaggal végzett hatalmas pusztítást a palotában, de a cár nem tartózkodott ott.
Az anarchisták 1881-ben végül sikerrel teljesítették a kitűzött céljukat. 1881. március 13-án bombát dobtak II Sándor orosz cár kocsijára, ami ugyan megrongálódott, de az uralkodó sértetlen maradt. Ezt követően a cár segíteni akart a megsebesült kocsisán, amikor a merénylők bedobták a második bombát is. Ezt a robbanást már a cár sem élte túl. Az orosz hatóságok a tetteseket elfogták és felakasztották.
Az oroszországi esetek csak a kezdetet jelentették. Később az anarchista merényletek átterjedtek Franciaországra, Spanyolországra, Ausztriára, Olaszországra és az Egyesült Államokra is.
Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?
A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.
Mekkora is lehetett Góliát?
A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.
A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei
A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.
Hogyan jelentek meg az első politikusok?
Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.
Ősi nyilak kerültek elő a jégből
A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
