Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Kultúra

A globális felmelegedés nyertesei

2006.03.14.Admin
National Geographic Magyarország

Bár a globális felmelegedés alapvetően mindenkit hátrányosan érint, középtávon azért lehetnek nyertesei is az egyre gyorsuló folymatnak: a nagy olajcégek. A kérdés, hogy időközben a klímaváltozás egyéb következményei miatt lesz még egyáltalán értelme az olajkitermelésnek?

Miközben a jegesmedvéknek egyre nehezebb dolguk lesz a rohamosan olvadó jégtakarón, a tengerek és óceánok vízszintjének emelkedése révén szigetek tűnhetnek el, tengerparti országok kerülhetnek veszélybe. Ugyanakkor a csökkenő csapadék hatalmas régiók szárazodásához vezethet. A klímaváltozás következtében állatok milliói vándorolhatnak el jelenlegi élőhelyükről. A katasztrofális következmények mellett lesznek olyanok is, akik kifejezetten örülnek a globális felmelegedés bizonyos hatásainak?

Földünk klímaváltozásra legérzékenyebb pontja, az Északi-sarkvidék. A megolvadt jégtakarója alatt ugyanis hatalmas földgáz- és olajkészlet rejlik – egyelőre kiaknázatlanul. Egyes becslések szerint a világ jelenleg ismert olajkészletének mintegy egynegyede húzódik meg az eddig öröknek hitt jégtakaró alatt, ráadásul viszonylagos biztonságban. A régióban jelenleg csak a sokáig pusztuló orosz városban, Murmanszkban illetve a legészakibb norvég településen, Hammerfestben élnek emberek, így egyelőre olyan jellegű konfliktusra és veszélyre nem kell számítani, mint a közel-keleti olajmezők térségében.

Öngyilkos terroristák, emberrablások vagy bombák nem fogják zavarni a kitermelést. Az egyetlen nehézséget az olvadó jégtakarókról leszakadó jéghegyek jelenthetik, ám ez minden bizonnyal csak kisebb technikai akadályokat jelenthet majd a hatalmas olajvállalatoknak.

Önmagát gerjesztő folyamat

Környezetvédők szerint az Északi-sarkvidék alatt húzódó olajmezőkhöz való könnyebb hozzáférés csak tovább gyorsítja majd a felmelegedést és a jég olvadását, az onnan kitermelt fosszilis energiahordozók elégetése révén. Ennek következtében még gyorsabban olvadhat a jégtakaró, ezzel pedig még több eddig elszigeteltnek hitt olajmezőhöz férhetnek hozzá a globális felmelegedés okozói, az olajvállalatok.

Az önmagát gerjesztő folyamat hatásai már most is jól érzékelhetőek: tavaly augusztusban az orosz tengerjáró hajó, az „Akademik Fjodorov” először kelt át jégtörő segítsége nélkül az Északi-sarkvidéken.

Az orosz elnök természetesen ünnepelt, hiszen ez egyet jelentett az Északi-sarkvidék olajmezőinek megnyitásával. Egy amerikai nagyvállalkozó, Pat Broe ugyanakkor egyes becslések szerint évente 100 millió dollárt nyer a globális felmelegedésnek köszönhetően: az amerikai vállalkozó a The Times című brit napilap tudósítása szerint még 1997-ben megvette a kihalt és lepusztult kanadai Churchill kikötőt, amit akkor az év nyolc hónapjában még átjárhatatlan jégtakaró fedett. Hét dollárért azonban most úgy tűnik valódi kincsesbányához jutott: előrejelzések szerint 2015-re a jégtakaró olvadása miatt a kikötő akár évi tíz hónapot is nyitva lehet.

Hajózás, halászat, turizmus

Ráadásul az Északi-sarkvidék nemcsak az alatta meghúzódó olaj- és földgázkészletek miatt lehet stratégiai fontosságú: hajózási útvonalként sem elhanyagolható, ha egyszer, a nem is olyan távoli jövőben megnyílik a lehetőség erre. Oroszország és az amerikai kontinens vagy Ázsia között akár felére is csökkenhet a hajózási távolság, ez pedig a hatalmas tankerek esetében az olajvállalatok szempontjából sem elhanyagolható költségcsökkenést jelenthet. A Venezuelából Japánba tartó tankhajók például közel 12 ezer kilométernyi utat spórolhatnának meg az Északi-sarkvidéken keresztül vezető úttal.

A jégtakaró olvadása persze az északi halászoknak is jól jöhet: a halak újabb és újabb területeket vehetnek birtokba, a megolvadt jég helyét pedig immár a halászhajók is elfoglalhatják. Ahova pedig a halászhajók eljutnak, oda a turisták is követik őket: egy murmanszki vállalkozás jelenleg is kínál hajóutat az Északi-sarkvidékre potom 17 ezer fontért. Az olajvállalatokon és a halászokon kívül így a luxusturisták sem biztos, hogy bánni fogják, hogy jégtörő hajó nélkül is egyre jobban megközelíthetővé válik Északi-sarkkör.

Háború a megolvadt jégmezőkön az olajért?

Persze a konfliktus forrása itt is kódolva van: a tisztázatlan határviszonyok miatt már most is érzékelhető, hogy az érintett nyolc ország (Oroszország, Egyesült Államok, Kanada, Izland, Norvégia, Finnország, Svédország, és a dán fennhatóság alatt álló Grönland) a jövőben még komolyan vitatni fogja egymás Északi-sarkvidékre vonatkozó területi igényét. Bár Svédország éppen a közelmúltban jelezte, hogy 2020-ra immár teljes mértékben függetlenedni kíván az olajimporttól és környezetbarát energiaforrásokból kívánja pótolni az energia-kiesést, Finnország pedig egyértelműen az atomenergia mellett tette le a voksát, a terület felosztása a maradék hat állam között minden bizonnyal nem lesz egyszerű szülés.

A nemzetközi tengeri jog ugyan viszonylag egyértelműen rendelkezik, ám a határok pontos megállapítása így is komoly nehézségekbe ütközik. A két legnagyobb ország, az Egyesült Államok és Oroszország egyelőre más és más elvet alkalmazna a határok kijelölésénél, és hogy miben tudnak majd megegyezni, az egyelőre nem látható tisztán.

Könnyen lehet azonban az is, hogy hidegháború során egyszer már katonai-stratégiai jelentőséggel bíró Északi-sarkvidék ismét nagy jelentőséget kap, és a globális felmelegedés káros hatásai mellett ismét komoly konfliktus tárgya lesz. Ebben az esetben, pedig immár nem a forró sivatagban kell megküzdeniük a nagyhatalmaknak egymással, hanem a jeges tenger lesz a háború tárgya és terepe.

Hozzászólások

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Régészeti bizonyítékok árulkodnak arról, hogy miként kapcsolódtak ki Közép-Ázsia lakosai 3000 éve.

Miért váltsunk téli abroncsra?

Miért váltsunk téli abroncsra?

Ismét nyakunkon a közlekedés szempontjából legkevésbé kedvelt évszak, a tél. Ilyenkor nem csak az ablakmosó folyadékot kell télire cserélnünk, hanem az abroncsainkat is célszerű a téli útviszonyokra optimalizált téli gumikra váltani.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket