60 ország részvételével indul a nemzetközi sarkvidék-kutatás
Jövőre, több ezer kutató bevonásával kezdődik az elmúlt fél évszázad legszéleskörűbb sarkvidék-kutatása. A szervezők remélik, hogy a projektet legalább akkora társadalmi érdeklődés kíséri majd, mint 1969-ben a Holdra szállást.
A legutóbbi ilyen széleskörű összefogásra 1957-ben került sor, a Nemzetközi Geofizikai Év (International Geophysical Year) keretében. Az akkori projekt, amely igen nagy tudás felhalmozását eredményezte, nem csak tudományos hanem geopolitikai szempontból hatalmas vállalkozás volt, ugyanakkor a közvéleményre is nagy hatással volt – mondta Chris Rapley, a British Antarctic Survey igazgatója.
A Nemzetközi Geofizikai Év „szemtanúja” volt az első műhold, a Sputnik fellövésének, amely adatokat szolgáltatott az antarktiszi jég kiterjedéséről; ugyanakkor a program előkészítette az utat az Antarktisz Szerződéshez, amely a déli kontinenst a béke és a tudomány földrészévé tette.
Két éves széleskörű kutatás mindkét sarkvidéken
A Nemzetközi Sarkvidék Éve (International Polar Year – IPY) a Nemzetközi Geofizikai Év keretében 2007 márciusában indul, mintegy 60 ország összesen több mint 50.000 részvevőjével, akik a tudomány számos területén tevékenykednek. A program nevével ellentétben két évig tart, vagyis 2007 márciusától 2009 márciusáig. Ez alatt az idő alatt az egyes kutatók mindkét sarkvidéken végeznek majd kutatásokat főleg nyáron, de ha szükséges télen is.
David Carlson, az IPY vezetője szerint a sarkvidék tökéletes helyszín számos földi folyamat és probléma vizsgálatához, megértéséhez: „Ha meg akarjuk érteni a szén vagy a víz globális körforgását, az időjárási jelenségeket, vagy a globális gazdaságot, meg kell értenünk a sarkvidéki területeket. Tehát ez egy sarkvidék–kutatás globális eredménnyel.”
A program során vizsgálják a jégtakaró mélyebb rétegeit, amely választ adhat a Föld egy millió évvel ezelőtti éghajlatával kapcsolatban; folytatják a permafroszt (jégközeli) területek olvadásának feltérképezését és modellezését; vizsgálják, hogy hogyan alkalmazkodnak a rénszarvas csordák a klímaváltozáshoz, valamint az olaj és gázkitermelési lehetőségeket; műholdas megfigyeléseket is végeznek. A program keretében a vizsgálat kiterjed a térség bennszülött népeire is, a kérdés elsősorban az, hogy hogyan viszonyulnak ezek a közösségek a gyors természeti, környezeti változásokhoz.
A kutatást széleskörű népszerűsítő, ismeretterjesztő tevékenység kíséri majd, többek között kiállítások és filmek formájában. Az IPY-t a Nemzetközi Tudományos Tanács (International Council of Science) és a Világ Meteorológiai Szolgálata (World Meteorological Organization) támogatja, a teljes költség várhatóan mintegy 2, 5-3 milliárd euró lesz.
Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?
A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.
Mekkora is lehetett Góliát?
A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.
A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei
A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.
Hogyan jelentek meg az első politikusok?
Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.
Ősi nyilak kerültek elő a jégből
A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
