Lola Montez, a király szeretője

1848. március 20-án Lola Montez, I. Lajos bajor király szeretője Svájcba menekült a népharag elől. Korának legprovokatívabb asszonyaként ő volt az első nő, aki cigarettával, pisztollyal, lovaglópálcával és vérebbel jelent meg a nyilvánosság előtt.
Lola Montez, eredeti nevén Elisabeth Rosanna Gilbert, írországi családban született 1821-ben. Az Indiában, Angliában, Skóciában nevelkedett Elisabeth 1843 után Londonban telepedett le, ahol a Sevillából való Maria de los Dolores Montez táncosnőként szerzett magának népszerűséget. Miután valódi személyazonosságára fény derült Lola Montezként végigutazta egész Európát.
1846-ban Münchenbe utazott, ahol az udvari – és nemzeti színházban táncosnői állást pályázott meg. Ekkor ismerkedett meg I. Lajos bajor királlyal, akivel intim kapcsolatba került. A 60 éves Lajost olyannyira elbűvölte Lola személyisége, hogy egy müncheni palotát, továbbá 1847-ben grófnői címet ajándékozott neki.
Lola nem elégedett meg a magánéleti sikereivel, politikai befolyást is akart. Lajos annyira a táncosnő befolyása alá került, hogy még minisztereit is menesztette, mert azok bojkottálták a király kegyeltjének báljait.
Lola Montez korának legprovokatívabb asszonyaként az első nő volt, aki cigarettával, pisztollyal, lovaglópálcával és vérebbel jelent meg a nyilvánosság előtt, fittyet hányva az illemre. Állítólag úgy pöfékelt egész nap, mint egy matróz.
1848 tavaszán kirobbant bajorországi forradalom Lajost lemondásra, Lolát pedig menekülésre kényszerítette. 1848. március 20-án Lola Montez a népharag elől Svájcba menekült, majd három évvel később véglegesen Amerikában telepedett le. Önmagához hűen válásokkal és további botrányokkal tarkította életét.