Nursziai Szent Benedeknek, a bencés rend alapítójának halála

547. március 21-én a monte-cassinói kolostorban imádkozás közben, az oltár előtt elhunyt a bencés rend megalapítója, Nursziai Szent Benedek. Hittestvérei állítólag látták, amikor egy angyal, fénnyel megvilágított úton vitte magával.
480 körül Nurszia közelében született Benedek gazdag földbirtokos gyermekeként. A Nursziában töltött gyermekévek után a szülők Rómába küldték tanulni, ahol hamar megcsömörlött társainak erkölcstelenségét látva. Az örök várost elhagyva a hegyekbe vonult, és remetékkel élt egy ideig, majd a Subiaconál található barlangban töltött három évet.
A remeteséget követően Benedek felelősségteljes megbízatást kapott: egy kolostor vezetését kellett átvennie illetve rendszabályoznia az ottani laza szerzetesi életet. Társai azonban olyannyira nem szerették a szerzetességet komolyan átélő Benedeket, hogy megpróbálták megmérgezni.
Nursziai Benedek 529-ben a Nápoly közeli Monte-Cassinóban alapította meg az első bencés rendet, és a szerzetesek számára lefektette a „Regula Benedicti”-t, azaz a bencés szabályzatot. A bencéseknek önmegtartóztatásban kellett élniük, korlátozott mennyiségben fogyaszthattak bort, naponta csak egyszer ehettek főtt ételt és napi hétszer imádkozniuk kellett.
A rendalapító 547. március 21-én a monte-cassinói kolostorban imádkozás közben, az oltár előtt halt meg. Hittestvérei állítólag látták, amikor egy angyal fénnyel megvilágított úton vitte magával.