A nyári időszámítás károsítja az egészséget?

Valentyin Pokrovszkij akadémikus szerint az átállás során a közismert alvászavarok mellett stressz-reakciók is felléphetnek. Emellett szív-és érrendszeri problémák, valamint anyagcserezavarok alakulhatnak ki, s az immunrendszer működésével is gondok lehetnek. Oroszországban, ahol 1981-ben vezették be először a nyári időszámítást, az átállás napján átlagosan 7 százalékkal több hívás érkezik a mentőszolgálathoz a szív- és érrendszerbetegségben szenvedők rosszullétei miatt.

Az orosz tudós szerint azonban a legveszélyesebb az óraállítást követő 14-15. nap, amikor a szokásoshoz képest 17 százalékkal többen igényelnek sürgősségi ellátást. A szervezet egyébként egy hónapon keresztül van stresszes állapotban, míg megszokja az új helyzetet.

Szentpéterváron egyébként már egy ideje működik a Zónaidő szerinti élet visszaállításáért küzdő bizottság, amely a nyári időszámítást szeretné kiiktatni az oroszok életéből. A bizottság adatai szerint az átállást követő első öt napban 75 százalékkal növekszik a szívinfarktus miatti halálozás. Ebben az időszakban mintegy 60 százalékkal több az öngyilkossági kísérlet, s a szokásosnál 11-29 százalékkal magasabb a közúti balesetek száma.

Más orosz szakértők nem tartják ily tragikusnak a helyzetet, mondván, hogy azt az egy órányi különbséget meg sem érzik az emberek. Mások a gazdasági szempontokkal érvelnek, hiszen 1991-ben, amikor Oroszországban “törölték” a nyári időszámítást, lényegesen megugrott az energiafogyasztás, így egy évvel később újból visszaállt a rend, vagyis a nyári rend.