Megtalálták a „hiányzó láncszem” koponyáját?

Afrikában dolgozó tudósok egy olyan kőkorszakbeli koponyára akadtak, amely az összekötő kapocs lehet a kihalt Homo erectus és a mai ember között.
A kutatók öt hete fedezték föl a koponyát Gawis közelében, Etiópia északkeleti részén. Ez a terület gazdag ősmaradványokban és régészeti leletekben, amelyek kora 10 ezertől 5, 6 millió évig terjed. Egy nemzetközi csoport, a Gona Paleoantropológiai Kutató Projekt 1999-ben kezdett feltárásokba a területen.
A korai emberi koponyára a projektben dolgozó Asahmed Humet, a helyi afar törzs tagja bukkant egy kis vízmosásban. A koponyának hiányzott az alsó állkapcsa, de majdnem teljesen ép volt a többi része. Ez ritkaság, mert a legtöbb korai emberi ősmaradványt sok kis apró darabban találták meg.
A tudósok úgy vélik, hogy a koponya a középső pleisztocénből (600 ezer–200 ezer éve) származik.
A mai Homo sapiens egyik ősének a Homo erectust tartják. A H. erectus Afrikában jelent meg, és nagyjából 1, 9–0, 8 millió éve élt. A most talált ősmaradvány arc- és agykoponyájának jellegzetességei hasonlítanak a korai emberfajokéira, amilyen a Homo erectus. De anatómiai bizonyítékok támasztják alá, hogy az ősmaradvány a modern emberelődök közé tartozik. Scott Simpson, a clevlandi Case Western Reserve University School of Medicine munkatársa, a projekt paleontológusa azt mondja, hogy például a koponyatető domborulata a mai emberekéhez hasonló.
Új információk az emberelődökről
A Gawis-koponya korából igen kevés afrikai ősmaradvány került elő, és ezek zömének a kormeghatározása is bizonytalan.
„A Homo erectus és a Homo sapiens közötti evolúciós időszak zavaros” – mondja Andrew Hill antropológiai kurátor. – „A Gawis-koponya szinte biztos, hogy nagyon hasznos információkat szolgáltat számunkra.”
Mintegy 0, 8 millió éve a Homo erectus kihalt. Ettől az időszaktól a mintegy 200 ezer évvel ezelőttig terjedő időszakig még egy vagy több faj létezett Afrikában, amelyből fajunk, a Homo sapiens legősibb tagjai kialakultak.
Simpson szerint a most talált koponyán látható anatómiai változások egyértelműen a mai ember irányába mutatnak. Még nem modern ember – 200 ezer évvel ezelőttig nem is lehet ilyenről beszélni –, de biztosan rálépett már a mai emberek kialakulásához vezető útra.