Lin Biao, a hálátlan kínai politikus

1969. április 14-án Mao Ce-tung az általa összehívott Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusán a – kommunista párt történetében addig példátlan módon- kijelölte politikai utódját, Lin Biao személyében. Lin Biao azonban hálátlannak bizonyult és Mao életére is tört.
Az 1960-as években a kommunista párton belül a „balosabb” irányzat képviselői harcot indítottak a párton belüli ellenfeleikkel szemben. A kínai fiatalokból verbuvált „vörösgárda” feltétlen híve volt Mao Ce-tungnak és legközelebbi munkatárásnak, Lin Biaónak. A „vörösgárdisták” ártatlan emberek otthonaiba törtek be, fosztogattak, és számtalan kínait öltek meg. Míg a „hűséges” fiatalok a lakosságot terrorizálták, addig Maoék szép lassan leszámoltak politikai ellenfeleikkel. Liu Sao-csi államelnök tisztázatlan módon börtönkórházban halt meg, míg Teng Hsziao-pinget 1967 után eltávolították a hatalomból.
Mao és csapata, az 1967 januárjában megindított „forradalom”-mal egy év alatt szinte teljes mértékben magához ragadta a hatalmat. Nem csoda tehát, hogy 1969. április 14-án Mao Ce-tung nagy nyugalomban hívta össze a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusát, ahol – a kommunista párt történetében addig példátlan módon – kijelölte politikai utódját, Lin Biao személyében.
A kongresszus után azonban a háttérben komoly konfliktus kezdett kibontakozni Lin Biao és Mao Ce-tung között. Biao első ember akart lenni, nem pedig Mao asszisztense, míg Mao döbbenten vette tudomásul tanítványa példátlanul törtető hozzáállását és hálátlanságát. Természetesen a felszín az ő küzdelmükből semmit sem vett észre, a látszat egy barátságos viszonyt mutatott.
Biao, Liu Sao-csi halála után magának akarta az államelnöki széket, de miután Mao keresztülhúzta a tervét, Biao eldöntötte, hogy erőszakkal szerzi meg a hatalmat. A Lin család és köre egy katonai tervet is kidolgozott erre a célra, melynek első lépése volt Mao meggyilkolása. A merénylet azonban nem jött össze, ráadásul Mao és környezete egyre gyanúsabbnak tartotta Linék magatartását.
Lin Biao – félve, hogy fény derült magánakciójára – feleségével együtt úgy döntött, hogy a Mongol Népköztársaságon keresztül Szovjetunióba menekül. A golyóálló limuzinukkal a repülőtérre való kiérkezés szó szerint kalandos menekülés volt. A megérkezésük pillanatában éppen tankoló Trident gép pilótájának Biao parancsot adott az azonnali felszállásra, mit sem törődve azzal, hogy a tank csak félig volt üzemanyaggal.
A szökés sikerült, a kínai államhatárt elhagyva a mongóliai Undurkha térségében azonban tisztázatlan okok miatt a repülőgép lezuhant. A fedélzetén utazó nyolc utas szörnyet halt. Az általános vélemény szerint vészes üzemanyaghiány következtében a gép kényszerleszállást volt kénytelen végrehajtani, ami tragédiával végződött.