Anders Celsius halála
1744. április 25-én 43 éves korában tuberkolózisban elhunyt Anders Celsius, a legismertebb hőmérsékleti skála megalkotója. Az eredeti Celsius-skála értékei mást jelentettek, mint ma, a tudós ugyanis a víz forráspontját határozta meg 0 fokként, a fagyáspontját pedig 100 fokként. A skálát néhány évvel később egy másik svéd tudós módosította.
1701-ben a svédországi Ovanåkerben született Anders Celsius, aki természettudósként megalkotta a napjainkban is legelterjedtebb hőmérsékleti-skálát. A Celsius családban több tudós is volt: Anders apja, Nils Celsius asztronómusként, a nagyapja Magnus Celsius pedig matematika professzorként tanított az uppsalai egyetemen. Anders szintén ezen az egyetemen kezdte matematikai, fizikai és csillagászati tanulmányait.
A családi hagyományt folytatva, a diploma megszerzése után, az uppsalai egyetemen, mint csillagász kezdett el dolgozni. Számtalan tudományos kutatás fűződik a nevéhez. A svéd partvidék felmérésén túl foglalkozott a Föld ellipszis alakjának bizonyításával és az északi fény kutatásával is.
Mégis neve az általa megalkotott hőmérsékleti-skálának köszönhetően vált világszerte ismertté. 1737-ben készítette el száz fokból álló skáláját: nulla fokként a víz forráspontját, száz fokként pedig fagyáspontját jelölte meg. Azaz pontosan fordítva, mint ahogyan ma használjuk. 1750-ben Stromer, egy másik svéd tudós módosított a skálát, és így született meg a mai is használt Celsius-skála.
Anders Celsius 1744. április 25-én 43 éves korában tuberkolózisban halt meg. A tudóst Uppsala közelében, nagyapja sírja mellett helyezték örök nyugalomra.
60 ezer évnyi történelem tárul fel a sivatagban
Mai őslakosok bevonásával próbálják megismerni Ausztrália ősi kultúráit.
Titokzatos, ősi struktúrát vizsgáltak a sivatagban
A musztatilokról nagyon keveset tudni, a rejtélyes, több ezer éves struktúrák Szaúd-Arábiában találhatóak.
Ősi kardokat találtak egy görögországi sírban
A bronzból készült fegyverek a mükénéi civilizációhoz köthetőek.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
