A japán háborús bűnösök pere

1946. május 3-án Tokióban megkezdődött a japán háborús bűnösök elleni per. A Távol-Keleti Nemzetközi Katonai Bíróság a világbéke semmibevételéért és emberiség elleni bűntettek elkövetéséért 28 magasrangú politikai és katonai személyt ültetett a vádlottak padjára.
A második világháború befejezése után a győztes hatalmak megkezdték a háborús bűnösök felelősségre vonását. A Nemzetközi Katonai Bíróság azonban nemcsak Nürnbergen látott hozzá a 22 bűnös ügyének kivizsgálásához, hanem Tokióban is.
1946. május 3-án kezdődött meg Tokióban a japán háborús bűnösök elleni per. A Távol-Keleti Nemzetközi Katonai Bíróság a világbéke semmibevételéért és emberiség elleni bűntettek elkövetéséért 28 magasrangú politikai és katonai személyt ültetett a vádlottak padjára.
Az ellenük szóló vádirat 55 pontban foglalta össze bűntetteiket: 36 ponton át taglalták a világbéke súlyos megsértését, 16-on keresztül a gyilkosság vádját igyekeztek igazolni, és 3 pontban írták le az emberiség ellen elkövetett bűncselekményeiket.
A William F. Webb ausztrál főbíró vezette szovjet, kínai, holland, angol, francia, ausztrál, új-zélandi, kanadai és indiai bírókból álló testület 1948. november 12-én ítéletet hirdetett a tokiói perben. 28 vádlottból 7-en halálbüntetést, míg a többiek börtönnbüntetést kaptak. A halálos ítéleteket bő egy hónap múlva végre is hajtották.
A tokiói per eddig már számtalan film alapját képezte. A legutóbbi, az 1998-ban született, Itó által rendezett Puraido (A sors órái) című alkotás különösen figyelmet érdemel, hiszen eredeti dokumentumokat felhasználva készült.