Mansart, a híres francia építész
1708. május 11-én 62 éves korában Marlyban meghalt Jules Hardouin-Mansart, korának leghíresebb francia építésze. A legismertebb munkái közé a versailles-i kastély kerti homlokzata, a párizsi Vendôme tér terve, a Nagy Trianon palota és az Invalidus dóm tartozik. A manzardtető elnevezés is az ő nevéből ered.
Az 1646-ban Párizsban született Jules Hardouin-Mansart-ot korának legmeghatározóbb építészeként tartották számon. XIV. Lajos francia király uralkodása alatt fényes karriert futott be, hiszen 1685-től haláláig a király elsőszámú építésze volt.
Az 1660-as években a király megrendelésére a Versailles-ben álló vadászkastélyt elkezdték kibővíteni. Miután 1670-ben a főépítész, Levau meghalt, a munka irányítását Hardouin-Mansart és Lebun vette át. Mansart ekkor tervezte a versailles-i kastély kerti homlokzatát.
Tehetségét azonban más épületek és tervek is bizonyítják, olyanok mint például a párizsi Vendôme tér, a Nagy Trianon palota vagy az Invalidus dóm. Többek szerint ez utóbbi a mester életének egyik főműve.
Az 1693-1706 között felépülő Invalidus dóm Párizsban ma a legjelentősebb barokk-klasszicista stílusban épült templom. Ez az építmény később temetkezési hellyé is vált. Számtalan ismert történelmi személyiség földi maradványa található meg itt: Rouget de Lisle, Bonaparte Napóleon és annak két testvére, Ferdinand Foch, Robert Nivelle mind itt leltek örök nyugalomra.
A hatalmas elismerésnek örvendő Jules Hardouin-Mansart, akinek a nevéből ered a manzardtetőelnevezés is, 1708. május 11-én 62 éves korában Marlyban halt meg.
A világ legősibb erődjére bukkantak Szibériában
Úgy tűnik, a vadászó-gyűjtögető közösségek is létrehoztak igen komplex struktúrákat.
Több száz éves palotát talált egy amatőrökből álló csapat
A maradványok az egyik csapattag kertjében kerültek elő.
Ritka, ókori sírt találtak Kínában
A nyughely egyik különlegessége, hogy konkrét datálása is ismert.
Megtalálhatták a legészakibb kőkori temetőt
A szakértők egy finnországi lelőhely gödreit vetették elemzés alá.
Középkori kódexet azonosítottak Kolozsváron
A tudományos közösség számára eddig ismeretlen középkori kéziratot azonosítottak Kolozsváron, a kódexet korábban a Szent Mihály-plébánián őrizték, innen került át a levéltárba - erősítette meg az MTI-nek 2023. december 5-én László Attila főesperes-plébános.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
