A berni csoda
1964. május 12-én a Német Futballszövetség leváltotta Sepp Herberger német szövetségi kapitányt. Herberger neve számunkra is ismerősen cseng, hiszen 1954-ben, azon a bizonyos svájci világbajnokságon, az ő csapata győzte le a magyar válogatottat 3:2-re.
A szegény sorból való Sepp Herberger az 1920-as években gyárimunkásból lett futballsztár. Miután 1936-ban a berlini olimpián a német labdarúgó-játékosok csődöt mondtak, Herbergert nevezték ki a csapat kapitányává. Ezt követően a német csapat a „főnök” vitathatatlan kompetenciájának és emberségének köszönhetően egyre több sikert könyvelhetett el.
Herberger pályfutásának legnagyobb diadalát 1954 nyarán élte át, amikor a svájci világbajnokság döntőjében a korábban nem igazán jól szereplő német válogatott a legyőzhetetlennek kikiáltott magyar csapattal mérkőzhetett meg.
A negyeddöntőben a németek 2:0-ra győzedelmeskedtek a jugoszlávok felett, míg a magyarok 4:2-es vereséget mértek a brazilokra. Az elődöntőkben is megmaradt a német illetve a magyar fölény: Herberger csapata 6:1-es győzelmet aratott az osztrákok felett, a magyarok pedig 4:2-est Uruguay ellen.
Ezután került sor Magyarország és Németország között a drámai mérkőzésre. Néhány perccel a meccs megkezdése után már megmutatkozott a magyarok tehetsége, a németek hihetetlen elszántsága azonban változtatott a papírformán. Hat perccel a meccs vége előtt Helmut Rahn eldöntötte a játék kimenetelét: 3:2 volt az állás a németek javára amikor az angol játékvezető lefújta a mérkőzést. Míg az 1950 óta veretlen magyar csapat tragédiaként élte meg a történteket, addig a németek azóta is csak „a berni csoda”-ként emlegetik döntőt.
Hazatérve Sepp Herbergert és csapatát nemzeti hősként ünnepelték. Később azonban egyre többször bírálták Herbergert és módszereit, főleg amikor a válogatott 1962-ben a chilei világbajnokságon rosszul szerepelt. A helyzet végül odáig fajult, hogy 1964. május 12-én a Német Futballszövetség leváltotta a szövetségi kapitányi posztjáról.
Titokzatos, ősi struktúrát vizsgáltak a sivatagban
A musztatilokról nagyon keveset tudni, a rejtélyes, több ezer éves struktúrák Szaúd-Arábiában találhatóak.
Ősi kardokat találtak egy görögországi sírban
A bronzból készült fegyverek a mükénéi civilizációhoz köthetőek.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
