A ch’ungjui mészárlás

1980. május 18-án a dél-koreai Ch’ungjuban tömegek vonultak az utcára a kormány leváltását és demokráciát követelve. A kormány szükségállapotot rendelt el, az egyetemet bezárták, és döntöttek a tömegek feloszlatásáról. Az áldatlan állapot kilenc napon át tartott, mely során nem egyszer automata fegyverekkel lőttek a fegyvertelen tömegekbe. Mintegy kétszáz ember vesztette életét.
A 20. század elején Ch’ungju a legiparosodottabb dél-koreai városok sorába lépett. Textilgyárainak, rizsüzemeinek köszönhetően gyors fejlődésen ment keresztül. 1967-ben a város környékét ipari zónává nyilvánították, ami fokozta a prosperálását. Főleg, hogy ebben az időben egy autógyárat is telepítettek oda.
Ch’ungju neve azonban nemcsak iparának köszönhetően vált ismertté, hanem számos tömegdemonstrációja miatt is. Az egyik legtöbb áldozatot követelő tüntetés 1980. május 18-án kezdődött.
A tömegek a kormány leváltását és demokráciát követelve vonultak az utcákra. A politikai vezetés ekkor szükségállapotot rendelt el, és a tüntető csoportok feloszlatása mellett döntött. A várost lezárták, a közintézmények kapuit becsukták. A rendőrség és a tüntetők között véres összecsapásokra került sor.
Az áldatlan állapot kilenc napon át tartott, mely során nem egyszer automata fegyverekkel lőttek a fegyvertelen tömegekbe. A hivatalos adatok szerint ezekben a napokban mintegy 200 ember vesztette életét. A valóságban azonban a halottak és a sérültek száma a sokszorosára rúgott.