Mit tehetek személy szerint én az éghajlatváltozás ellen?

2006.05.31.Peter Bertus-Barcza

National Geographic Magyarország

Még a csapból is az éghajlatváltozás „folyik”, így nem csoda, ha sokaknak már a szó hallatán is borsódzik a háta, és egy legyintéssel elintézi, mondván: nem egyedül rajta múlik. Borús jövőképfestés helyett az alábbiakban néhány egyszerű, olcsó ötletet mutatunk be azzal kapcsolatban, hogy mit is tehetünk mi magunk mindennapjainkban az éghajlatváltozás és a környezetpusztítás ellen.

A napokban indult az Európai Bizottság Az éghajlatváltozás rajtunk múlik! jelmondatú kampánya, amely arra ösztönzi az embereket, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős mértékű csökkentése érdekében változtassanak mindennapi szokásaikon.

Az öreg kontinensen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 16 százalékáért a háztartások tehetők felelőssé. Ennek legnagyobb részét az energiafogyasztás adja, és további tíz százalékkal járul hozzá a kibocsátáshoz a személygépkocsi-használat.

Bár keveseknek van lehetősége olyan házat építeni, amelyben maximálisan érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok a villamos- és hőenergia, valamint a vízellátás terén, de egy átlagos lakásban is kis változtatással és odafigyeléssel sokat tehetünk a víz- és energiatakarékosság érdekében. Lássunk néhány példát:

A háztartásokban felhasznált energia több mint felét a fűtés viszi el. Bár sok lakás nem központi fűtésű, de ahol erre lehetőség van, érdemes az egyes helyiségek hőmérsékletét külön szabályozni. Gyakori jelenség a lakóhelyiségek túlfűtése; ha két fokkal lejjebb vesszük a hőmérsékletet, mintegy 10 százalékkal csökkenthető az energiaigény. Az ideális szobahőmérséklet 21 fok, ha fázunk, inkább öltözzünk fel jobban.

Ajánlott naponta többször, de rövidebb ideig tárva nyitott ablakkal szellőztetni, mintsem huzamosabb ideig résre nyitott ablakkal, ugyanis ez utóbbi esetén csak az utcát fűtjük, és a levegő sem cserélődik ki kellő mértékben. A fűtőtestet ne zárjuk körül bútorokkal, mert csökken a hatásfoka; ha párásítót teszünk a fűtőtestre, melegebbnek érezzük az adott hőmérsékletű levegőt.

Az energiatakarékos izzó kevesebb áramot fogyaszt és tartósabb is, de csak olyan helyiségekbe szereljük be, ahol sokat tartózkodunk, ugyanis a gyakori fel-le kapcsolgatás rontja a hatásfokát és megrövidíti az életidejét.

Egyre több elektromos háztartási gép könnyíti meg az életünket (igaz, ezt sokan vitatják).Egy-egy ilyen beruházás előtt érdemes végiggondolni, hogy – azon túl, hogy a szomszédnak is van – tényleg szükség van-e rá, vagyis, hogy tényleg megkönnyíti-e a munkánkat egy elektromos kenyérvágógép, morzsaporszívó vagy villanyfogkefe. Ha vásárolunk, válasszunk energiatakarékos fajtát, és lehetőleg szabályszerűen működtessük, hogy minél később kerüljön a szemétbe. A hűtőszekrényt ne tegyük meleg helyre – fűtőtest, tűzhely mellé -, mert ezzel növeljük az energiafogyasztását.

Hetente egy kádnyi víz is elcsöpöghet a csapból

Szinte természetesnek vesszük, hogy a víz (viszonylag) korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre, csak meg kell nyitni a csapot; míg számos afrikai vagy latin-amerikai országban az embereknek (jó esetben) kilométereket kell gyalogolniuk, hogy egy kannányi vízhez jussanak. Magyarországon az egy főre jutó napi vízfelhasználás 80-120 liter, de nagyvárosokban ez több is lehet. A víz nagy részét tisztításra, tisztálkodásra és WC öblítésre használjuk.

Egy kis körültekintéssel jelentős mennyiségű vizet takaríthatunk meg anélkül, hogy hiányozna, mivel gyakran észrevétlenül elfolyó mennyiségről van szó. Hetente akár egy kádnyi vizet is megtakaríthatunk, ha megjavíttatjuk a csöpögő csapot. Ha vízcsapot vásárolunk érdemes keverőfejeset venni, mert nem kell túl sok vizet kiengedni feleslegesen, ahhoz, hogy a kívánt hőmérsékletű vizet kapjuk.

Egy WC-tartályból egyszeri ürítéssel 8-12 liter vizet használunk el, ez naponta mintegy 50-60 liter vizet jelent fejenként, amit víztakarékos (szabályozható) tartállyal akár felére is csökkenthetünk. Mosás előtt gyűjtsünk össze egész adag ruhát, ugyanis bár már a legtöbb mosógépnél van féladagos program is, ennek energia- és vízigénye nem sokkal kevesebb az egész adagos mosáséhoz képest. Mosogassunk állóvízben; elég, ha csak öblítéskor folyatjuk a csapot. Családi házaknál az összegyűjtött esővízzel kiválthatjuk az öntözővíz jelentős részét.

Kukaügy

Minden háztartásban óhatatlanul keletkezik hulladék. Ennek egy része csomagolóanyag, aminek előállítása energiát, nyersanyagot igényel. Más részük kiöregedett háztartási gép, papír, szárazelem. Bár már egyre több helyen van lehetőség szelektív hulladékgyűjtésre, a hulladékkezelés problémája nem a kukánál kezdődik…

Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy amikor kibugyolálták a csomagolásból a terméket, a szemetesvödör félig megtelt csak a csomagolóanyaggal. Már vásárláskor érdemes odafigyelni, hogy milyen terméket választunk. Igyekezzünk a legkevésbé agyoncsomagoltat venni; a zöldséget, gyümölcsöt vegyük inkább a piacon, ahol nem csomagolják előre, és persze ne felejtsük otthon a bevásárlószatyrot sem. Üdítő- és szeszesitaloknál érdemes a betétdíjas csomagolás mellett dönteni, ugyanis az üveg újratöltése kevesebb energiába kerül, mint az anyagában történő újrahasznosítás, nem is beszélve arról, ha a hulladéklerakóra kerül.

A termék származási helye sem utolsó szempont; ha van választási lehetőségünk, vegyünk inkább helyi (vagy legalábbis közeli területről származó) terméket a sok ezer kilométert utaztatott helyett.

Nem csak irodákban, de háztartásokban is keletkezik veszélyes hulladék, ilyen többek között a szárazelem vagy az elektronikai hulladék. Ezeket ne tegyük a kukába (pláne ne az erdőszélre), hanem gyűjtsük külön, és alkalomadtán – ha új elektromos berendezést vásárolunk – leadhatjuk az adott szakboltban; de sok boltban ill. hulladékudvarokban vásárlás nélkül is beveszik. Szárazelem helyett vehetünk újratölthető akkumulátort, ami jóval hosszabb életű.

Akinek van saját kertje, érdemes a konyhai (biológiailag lebomló) hulladékot komposztálni. Ma már sok tájékoztató kiadvány van forgalomban, amely beavat a komposztálás rejtelmeibe.

A számítógép-használat mindennapivá válásával igen könnyen hajlunk arra, hogy mindent kinyomtassunk. Mielőtt rákattintunk a print gombra, érdemes meggondolni, hogy tényleg szükség van-e az adott anyag kinyomtatására; és ne feledjük, hogy egy papírlapnak két oldala van, használjuk mindkettőt! Ha van lehetőségünk, nyomtassunk, illetve fénymásoljunk mindkét oldalra, a már felesleges papír üres oldalát pedig használhatjuk firkapapírnak. Ma már a legtöbb papír és írószer boltban lehet kapni újrahasznosított papírt igényes kivitelezésben, amelyek nyomtatásra, fénymásolásra is használhatók. A szelektíven gyűjtött papírhulladékot elvihetjük a legközelebbi hulladékudvarba vagy hulladékszigetre.

Ezekkel a fogásokkal nem csak a környezetet kíméljük, hanem a hulladék és egyben a szemétdíj csökkenése révén a pénztárcánkat is.

A kerékpározás lassan kezd kinőni a hobbi kategóriából

Mindannyian naponta többször is közlekedünk elsősorban az otthonunk és a munkahely vagy az iskola között. A légkörbe kerülő nitrogén-oxidok több mint hatvan százalékáért, a por- és korom-szennyeződésnek pedig húsz százalékáért a közlekedés felelős.

Nyugat-Európában a kerékpározás már kinőtt a hobbi kategóriából, és a tömegközlekedéssel valamint az autóval megfelelően kombinálva egy gyors közlekedési alternatívává vált; nálunk ez a folyamat még igencsak kezdeti stádiumban van. A nagyvárosi agglomerációkból ingázóknak érdemes a város szélén hagyniuk a gépkocsit és onnan kerékpárral vagy tömegközlekedéssel továbbmenni. Ugyanez igaz a városon belüli közlekedésre is: nem muszáj a sarki közértig is autóval menni, válasszuk inkább a kerékpárt, a tömegközlekedést, vagy a sétát, ezzel nem csak a légszennyezést csökkentjük, de a zajterhelést és a zsúfoltságot is, vagyis saját közvetlen környezetünket tesszük élhetőbbé.

Forrás:
Hulladék Munkaszövetség
Energia Klub
Tudatos Vásárlók Egyesülete