Futball, tudomány

Bár a kapusok minden egyes világbajnokság előtt sokat panaszkodnak a labdára, a tudósok véleménye szerint most lehet is a panaszukban valami: a világbajnokság hivatalos labdája, a +Teamgeist ugyanis valóban jócskán eltér az eddigi világbajnokságokon használt labdáktól. Eddig ugyanis a labdákat 32 részből (20 fehér hexagonból és 12 fekete pentagonból) varrták össze, a mostani labda azonban mindössze 14 elemből áll – igaz a labdatervező szerint ilyen tökéletesen gömbölyű még egy labda sem volt.

Ken Bray, az angliai Bath Egyetem professzora a National Geographic angol nyelvű honlapjának nyilatkozva elmondta, hogy meglepő módon éppen az egyes darabok között található varrás adja meg leginkább a labda aerodinamikai stabilitását, így azt mondhatjuk, minél kevesebb a varrás, annál kiszámíthatatlanabb a labda mozgása a levegőben. Bray szerint a változtatással egy nagyon picit a baseball labdához kezd hasonlítani a focilabda: előbbi ugyanis mindössze két részből áll, és ha csak egy kis csavart tesznek bele, akkor teljességgel kiszámíthatatlan, hogy hova is érkezik meg.

Leshelyzetek megítélése

A labdával kapcsolatban egyébként további tudományos kísérletek is folytak, olyannyira hogy csak az utolsó pillanatban döntött úgy a FIFA, hogy mégsem alkalmazza egyelőre a „labda a labdában” focilabdát a mostani vb-n. A kísérlet lényege az lett volna, hogy a focilabda belsejébe egy olyan kis labdát helyeznek el, amely egy chippel van ellátva. Ez a chip aztán száz százalékos biztonsággal jelezte volna, hogy a labda teljes terjedelmében átjutott-e a gólvonalon, ezzel a legvitatottabb kérdéseket könnyedén el lehetett volna dönteni.

Szintén a vitás esetek megítélése kapcsán végzett vizsgálatokat az amszterdami szabadegyetem egyik kutatója: Raoul Oudejans felmérése szerint ugyanis három professzionális partjelző 200 esetből 40-szer tévedett elég jelentősen a leshelyzet megítélésénél, 26 alkalommal pedig akkor emelték fel zászlójukat, amikor a támadó nem az utolsó, hanem az utolsó előtti hátvéd előtt volt. Oudejans felmérése szerint a partjelzők az esetek 90 százalékában egy méterrel az utolsó hátvéd mögött helyezkednek el, ami jelentősen befolyásolja a leshelyzet megítélését: ebből a szögből ugyanis sok olyan helyzet lesnek mutatkozik, ami valójában nem az.

Hova érkezik a csavart labda

A szemet azonban nemcsak a rossz helyezkedés csaphatja be. A New Scientist című folyóirat cikke szerint szintén fizikai képtelenség a szem számára egy csavart labda pontos érkezési helyének kiszámolása. Egy márciusban közzétett tanulmány szerint Cathy Craig, az angliai Bath Egyeteme professzora kimutatta, hogy a csavarodó labda ívét a szem képtelen pontosan „befogni”. Kísérletei során arról kérdezett meg profi játékosokat, hogy a kivetítőn látható helyzetből (amikor egy csavart labda ellövése után megállította a videót) vajon gól lesz-e. Nagy meglepetésére a profi játékosokból álló alanyok roppant rossz teljesítményt nyújtottak, és inkább csak tippelni tudtak, semmint pontosan megállapítani, hogy a labda bekerül-e a hálóba vagy sem.

Egy januárban megjelent másik tanulmány viszont azt állítja: éppen a kiszámíthatatlanság, a meglepetés az oka annak, hogy oly sokan rajonganak a futballért. Három Los Alamos-i kutató ugyanis azt vizsgálta meg, hogy melyik sportban játszik legnagyobb szerepet az eredmény kiszámíthatatlansága: a jégkorong, a baseball, a kosárlabda valamint a futball négyeséből egyértelmű győztesként a labdarúgás került ki ezen a téren. Közel 300 ezer mérkőzést elemeztek ki a kutatók, és arra az eredményre jutottak, hogy a papírforma leggyakrabban a labdarúgásban borul fel.

Ennek köszönhetően a legnagyobb izgalmakat is a foci okozza a három kutató szerint, bár azt meg kellett állapítaniuk, hogy ha az eredeti vizsgálattól eltérően (ahol az elmúlt közel száz év mérkőzéseit elemezték ki) csak az elmúlt évtized mérkőzéseit veszik alapul, akkor már jóval kisebb a különbség a sportágak között: a papírforma egyre többször érvényesült az elmúlt időszakban, mind a négy sportágban.

A közönség, mint a vizsgálat tárgya

A közönség viselkedését, legfőképpen agresszivitásának okait is régóta kutatják társadalomtudósok: egy nemrégen készült felmérés szerint azonban érdekes módon nem a csapat vereségénél, hanem éppen győzelmük alkalmával válnak agresszívebbé a szurkolók. A wales-i Cardiff Egyetem kutatói azt figyelték meg, hogy győztes meccseket követően mindig több sérült érkezik az egyetemi kórházba, mint vesztes meccseket követően. A felmérés során 106 rögbi- és futballmérkőzést követő eseményeket vizsgáltak meg, és azt állapították meg, hogy a győzelmet követő részeges ünneplések során sokkal gyakoribbak az agresszív megnyilvánulások, mint vesztes meccseket követően.

Az agresszivitás megelőzésére egyébként már különleges technológiákat is kikísérleteztek: a szurkolók felhergelését megakadályozandó olyan visszhangot játszanának be az agresszív skandálások és szurkolói énekek alatt a stadion hangfalaiba, amely összezavarja a szurkolókat. A visszhang miatt ugyanis nem tudják pontosan hol is tart a skandálás vagy az ének, így nem alakulhat ki az „együtt erősek” vagyunk érzése. Persze a kérdés az, hogy vajon az ily módon frusztrált közönség nem vezeti-e le másutt agresszivitását. A New Scientist szerint Sander van Wijngaarden, a kísérletek végző holland kutatócsoport vezetője maga is tisztában van ezzel a problémával, ám a valódi hatás kikísérletezéséhez futballklubok jelentkezését várják.