Vilma, Ünige, Csaba2020. december 05., szombat
Kultúra

Futball, tudomány

National Geographic Magyarország

A focikedvelők előtt nem ismeretlen, hogy a világbajnokság hivatalos labdáját, a +Teamgeist-ot különleges tudományos módon tervezték meg. A modern tudományt azonban a labda érdekli, kutatások folynak a közönség viselkedésével, a leshelyzetek megítélésével, a meglepetések gyakoriságával, valamint a csavart lövések ívének kiszámításával kapcsolatban is.

Bár a kapusok minden egyes világbajnokság előtt sokat panaszkodnak a labdára, a tudósok véleménye szerint most lehet is a panaszukban valami: a világbajnokság hivatalos labdája, a +Teamgeist ugyanis valóban jócskán eltér az eddigi világbajnokságokon használt labdáktól. Eddig ugyanis a labdákat 32 részből (20 fehér hexagonból és 12 fekete pentagonból) varrták össze, a mostani labda azonban mindössze 14 elemből áll – igaz a labdatervező szerint ilyen tökéletesen gömbölyű még egy labda sem volt.

Ken Bray, az angliai Bath Egyetem professzora a National Geographic angol nyelvű honlapjának nyilatkozva elmondta, hogy meglepő módon éppen az egyes darabok között található varrás adja meg leginkább a labda aerodinamikai stabilitását, így azt mondhatjuk, minél kevesebb a varrás, annál kiszámíthatatlanabb a labda mozgása a levegőben. Bray szerint a változtatással egy nagyon picit a baseball labdához kezd hasonlítani a focilabda: előbbi ugyanis mindössze két részből áll, és ha csak egy kis csavart tesznek bele, akkor teljességgel kiszámíthatatlan, hogy hova is érkezik meg.

Leshelyzetek megítélése

A labdával kapcsolatban egyébként további tudományos kísérletek is folytak, olyannyira hogy csak az utolsó pillanatban döntött úgy a FIFA, hogy mégsem alkalmazza egyelőre a „labda a labdában” focilabdát a mostani vb-n. A kísérlet lényege az lett volna, hogy a focilabda belsejébe egy olyan kis labdát helyeznek el, amely egy chippel van ellátva. Ez a chip aztán száz százalékos biztonsággal jelezte volna, hogy a labda teljes terjedelmében átjutott-e a gólvonalon, ezzel a legvitatottabb kérdéseket könnyedén el lehetett volna dönteni.

Szintén a vitás esetek megítélése kapcsán végzett vizsgálatokat az amszterdami szabadegyetem egyik kutatója: Raoul Oudejans felmérése szerint ugyanis három professzionális partjelző 200 esetből 40-szer tévedett elég jelentősen a leshelyzet megítélésénél, 26 alkalommal pedig akkor emelték fel zászlójukat, amikor a támadó nem az utolsó, hanem az utolsó előtti hátvéd előtt volt. Oudejans felmérése szerint a partjelzők az esetek 90 százalékában egy méterrel az utolsó hátvéd mögött helyezkednek el, ami jelentősen befolyásolja a leshelyzet megítélését: ebből a szögből ugyanis sok olyan helyzet lesnek mutatkozik, ami valójában nem az.

Hova érkezik a csavart labda

A szemet azonban nemcsak a rossz helyezkedés csaphatja be. A New Scientist című folyóirat cikke szerint szintén fizikai képtelenség a szem számára egy csavart labda pontos érkezési helyének kiszámolása. Egy márciusban közzétett tanulmány szerint Cathy Craig, az angliai Bath Egyeteme professzora kimutatta, hogy a csavarodó labda ívét a szem képtelen pontosan „befogni”. Kísérletei során arról kérdezett meg profi játékosokat, hogy a kivetítőn látható helyzetből (amikor egy csavart labda ellövése után megállította a videót) vajon gól lesz-e. Nagy meglepetésére a profi játékosokból álló alanyok roppant rossz teljesítményt nyújtottak, és inkább csak tippelni tudtak, semmint pontosan megállapítani, hogy a labda bekerül-e a hálóba vagy sem.

Egy januárban megjelent másik tanulmány viszont azt állítja: éppen a kiszámíthatatlanság, a meglepetés az oka annak, hogy oly sokan rajonganak a futballért. Három Los Alamos-i kutató ugyanis azt vizsgálta meg, hogy melyik sportban játszik legnagyobb szerepet az eredmény kiszámíthatatlansága: a jégkorong, a baseball, a kosárlabda valamint a futball négyeséből egyértelmű győztesként a labdarúgás került ki ezen a téren. Közel 300 ezer mérkőzést elemeztek ki a kutatók, és arra az eredményre jutottak, hogy a papírforma leggyakrabban a labdarúgásban borul fel.

Ennek köszönhetően a legnagyobb izgalmakat is a foci okozza a három kutató szerint, bár azt meg kellett állapítaniuk, hogy ha az eredeti vizsgálattól eltérően (ahol az elmúlt közel száz év mérkőzéseit elemezték ki) csak az elmúlt évtized mérkőzéseit veszik alapul, akkor már jóval kisebb a különbség a sportágak között: a papírforma egyre többször érvényesült az elmúlt időszakban, mind a négy sportágban.

A közönség, mint a vizsgálat tárgya

A közönség viselkedését, legfőképpen agresszivitásának okait is régóta kutatják társadalomtudósok: egy nemrégen készült felmérés szerint azonban érdekes módon nem a csapat vereségénél, hanem éppen győzelmük alkalmával válnak agresszívebbé a szurkolók. A wales-i Cardiff Egyetem kutatói azt figyelték meg, hogy győztes meccseket követően mindig több sérült érkezik az egyetemi kórházba, mint vesztes meccseket követően. A felmérés során 106 rögbi- és futballmérkőzést követő eseményeket vizsgáltak meg, és azt állapították meg, hogy a győzelmet követő részeges ünneplések során sokkal gyakoribbak az agresszív megnyilvánulások, mint vesztes meccseket követően.

Az agresszivitás megelőzésére egyébként már különleges technológiákat is kikísérleteztek: a szurkolók felhergelését megakadályozandó olyan visszhangot játszanának be az agresszív skandálások és szurkolói énekek alatt a stadion hangfalaiba, amely összezavarja a szurkolókat. A visszhang miatt ugyanis nem tudják pontosan hol is tart a skandálás vagy az ének, így nem alakulhat ki az „együtt erősek” vagyunk érzése. Persze a kérdés az, hogy vajon az ily módon frusztrált közönség nem vezeti-e le másutt agresszivitását. A New Scientist szerint Sander van Wijngaarden, a kísérletek végző holland kutatócsoport vezetője maga is tisztában van ezzel a problémával, ám a valódi hatás kikísérletezéséhez futballklubok jelentkezését várják.

Hozzászólások

A füst okozhatta a neandervölgyi ember bukását?

A füst okozhatta a neandervölgyi ember bukását?

Egy korábbi vizsgálat alapján a neandervölgyiek eltűnéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy nem tolerálták jól a füstben lévő mérgeket.

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.

Mekkora is lehetett Góliát?

Mekkora is lehetett Góliát?

A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket