Óriás szürkemarhával a bioélelmiszerek népszerűsítéséért
Június 13. és július elseje között 13 városban kerül megrendezésre az „Egészséges, hazai bioélelmiszerek” akcióhét. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) ezzel a rendezvénysorozattal kívánja felhívni a lakosság figyelmét a biotermék fogyasztás pozitív élettani és nem utolsó sorban környezeti hatásaira. A rendezvény emblémája egy négy méteres szürkemarha-ballon.
Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk a hírekben különböző élelmiszerbotrányokkal, sokan emlékszünk a tavalyi, a megengedettnél sokkal több növényvédő-szert tartalmazó marokkói paprikára, a szalmonellás csirkére és disznósajtra, vagy a Németországból érkezett, emberi fogyasztásra alkalmatlan nyesedékhúsra.
Egyre gyanakvóbban vásároljuk meg az ebédhez a hozzávalókat, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tojást, a húst, hiszen általában nem tudhatjuk, honnan származik, milyen körülmények között termesztették, és a megvásárolt termék vajon tényleg az-e, ami a csomagoláson áll. Egy-egy botránynál gyakran nehéz kideríteni, hogy ki is követett el mulasztást, ki kevert az adott élelmiszerbe oda nem illõ összetevõt, toxint tartalmazó, vagy adott esetben lejárt szavatosságú alapanyagot.
Ezek a problémák főleg abból adódnak, hogy az élelmiszerláncok mára teljesen átláthatatlanná váltak, rengeteg kézen megy át egy termék – nagyon gyakran különbözõ földrészeket is átívelve – amíg az asztalunkra kerül. Ez magában hordozza annak a veszélyét is, hogy a „jó gazda gondossága” megszűnik, hiszen ha sok piaci szereplő kerül kapcsolatba az élelmiszerrel, a felelősség is megoszlik.
Kapitányné Sándor Szilvia, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője szerint saját egészségünk érdekében érdemes odafigyelnünk arra, hogy a zöldség, gyümölcs, amit elfogyasztunk, honnan származik, milyen körülmények között termesztették.
A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat az elmúlt esztendőben 3693 db mintában vizsgált növényvédő-szermaradványt. A hazai minták esetében a minták 37, 7 százaléka tartalmazott valamilyen szermaradványt, míg a külföldről származó zöldségek, gyümölcsök esetében ez az arány 62 százalék volt. Jelentős különbség mutatkozik a hazai és az import minták között: a kifogásolt, tehát szermaradványt tartalmazó minták 1, 2 százaléka tartalmazott határérték feletti szermaradvány-mennyiséget a hazai mintákban, míg az import esetében ez az érték 4, 6 százalék volt .
Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke elmondta, hogy sajnos jelenleg csupán az ország mezőgazdasági területének két százalékán folytatnak ökológiai gazdálkodást, ezt az arányt mindenképpen növelni kell. Komoly veszélyt jelent a hazai ökológiai gazdálkodásra nézve a génmódosított növények termesztése, ezért a kormányzatnak mindent meg kell tennie hazánk génmódosítás-mentes státuszának megtartásáért.
Forrás:MTVSZ
Kapcsolódó írásunk:
Középkori magyar pénzeket találtak Németországban
Önkéntesek segítségével bukkantak értékes leletekre három Németországi helyszínen.
Ősi lakomák helyszínére bukkantak
Úgy tűnik, a vaskori lelőhelyen állatokat áldoztak fel, a korabeliek pedig ettek is a húsból.
Így lett trombitaművészből idegenvezető
Trombitaművészből lett Portugáliában idegenvezető, portugál nyelvtanár, egy gasztro rovat szerkesztője, esküvőszervező, akinek legnagyobb vágya, hogy évekkel később egy hátizsákkal utazza majd be Ázsiát.
Középkori kincset találtak Lengyelországban
A szakértők ritka, sziléziai lemezpénzekre bukkantak egy textilzsákban.
Elveszett kolostorra bukkantak Skóciában
A deeri apátság kulcsfontosságú volt a skót írásosság történetében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
