Keresik Mandela elrejtett fegyverét

Mandela valószínűleg a világ közvéleménye előtt mindig is a feketék egyenjogúságáért, az emberi méltóságért békés eszközökkel küzdő hős marad: ezen az sem fog változtatni, hogy nemsokára megtalálhatják a Lilieslief farmon azt a fegyvert, amit közvetlenül letartóztatása előtt, 1962-ben rejtett el üldözői elől. A fegyver persze nem sok mindenre lett volna alkalmas, hiszen egy bolgár gyártmányú Makarov revolverről volt szó mindössze, ám ha akkor rátalálnak ellenségei, Mandela még nagyobb bajba kerülhetett volna – írja a BBC Online.

Biztos halál várt volna rá

Az akkori rendelkezések szerint a bíróság ugyanis egyértelműen halálra ítélte volna: már önmagában a fegyvertartás is igen súlyos büntetést vont volna maga után, ám a fegyver származási helye végképp bebizonyította volna, hogy Mandela a rendszer fegyveres megdöntésére törekedett, mégpedig kommunista országok segítségével. A nyomozók egyébként is úton-útfélen Mandela kommunista kapcsolatait keresték, hogy hazaárulással vádolhassák meg, ám végül „csak” szabotázsakciók végrehajtása miatt ítélték el az emberjogi harcost hét társával egyetemben. Mandela így is 27 évet ült börtönben, amikor 1990-ben kiszabadult.

Eredeti szándékai szerint nem kívánt fegyveres akciókba bonyolódni, ám a helyzet reménytelensége miatt egyre inkább barátkozott a rendszer fegyveres megdöntésének lehetőségével. Ehhez persze vajmi keveset tehetett volna hozzá az a pisztoly, amit egy etiópiai katonai tiszttől kapott, ám üldözőinek ez épp elég lett volna ahhoz, hogy halálra ítéljék.

Másfél méter mélyen

Így Mandela nem véletlenül rejtette másfél méterrel a föld alá a rejtekhelyül szolgáló tanyán a fegyvert közvetlenül letartóztatása előtt: jól tudta, hogy az akkori technológia segítségével a fémdetektorok ilyen mélységben már nem érzékelik a fém tárgyakat, így a nyomozóknak nem lesz esélyük a fegyver megtalálására. Mindazonáltal a revolvert gondosan becsomagolta alufóliába, sőt fölé még egy tányért is helyezett, hogy amennyire lehet, megkímélje a földfelszínről lefelé csörgedező víztől.

A fegyver mellé közel félszáz, akkoriban szintén igen veszélyesnek mondható dokumentumot is elrejtett, amelyeknek minden bizonnyal örültek volna a farmot feltúró üldözői. Mandela egyébként ekkoriban már katonai kiképzésben is részesült más afrikai országokban, sőt több szabotázsakciót szervezett és hajtott végre az apartheid-rezsim ellen. 1961-ben az Afrikai Nemzeti Kongresszus fegyveres szárnyának vezetője lett, de visszaemlékezéseiben egyértelműen leszögezte: csakis az önvédelem okán fogtak fegyvert. 1994-ben, miután az első demokratikus választáson megválasztották elnökké, szintén a fegyvermentes Dél-Afrika mellett állt ki.

Visszaéltek nevével

Ezért is háborodott fel olyannyira, amikor tavaly ősszel, egy brazíliai népszavazási kezdeményes kapcsán jogtalanul használták fel arcképét egy olyan kampányban, melyben a magán fegyverhasználat betiltása ellen lobbiztak egyes érdekcsoportok. Brazíliában igen komoly gondot okoznak a magánkézben lévő fegyverek: egyes becslések szerint 1979 és 2003 között közel félmillió embert öltek meg ezek a magánkézben lévő fegyverek. Mandela éppen ezért határozottan elutasította, hogy a magán fegyverhasználatot támogatók felhasználják nevét és arcát az ellenkampányban.

Saját elrejtett fegyveréről Mandela csak pár évvel ezelőtt beszélt a Lilieslief tanyán kialakítandó múzeum vezetőjének: egyik látogatása alkalmával kérdezte meg a múzeum vezetőjét még 2003 tavaszán, hogy vajon megtalálták-e a fegyvert. A Lilielief Egyesület vezetője csodálkozva nézett Mandelára, ám nem sokkal később már gőzerővel kutattak a fegyver után. Csakhogy egy félreértés miatt rossz helyen keresték azt, a valódi helyén pedig különböző épületek épültek fel: ezek lebontásával nyílt meg a lehetőség most arra, hogy rátaláljanak a fegyverre.