Homérosz nő lehetett?

Elképzelhető, hogy sohasem fog igazán fény derülni arra, hogy a világirodalom két legkorábbi művét, az Odüsszeiát és az Iliászt ki is írta valójában.

Örök homály fogja fedni, hogy a későbbi korok költőit is oly sokszor megihlető művek a valóságon alapulnak-e vagy puszta fikciók.

Talán sohasem tudjuk meg azt sem, hogy valójában Homérosz maga kitalált személy avagy egy egykoron élt hatalmas költő. Az is lehet persze, hogy több személyt takar a kitalált Homérosz név.

Kérdések, melyekre egyértelmű válasz nem egy könnyen adható. Ennek ellenére mindig újabb és újabb elméletek születnek Homérosz kilétére vonatkozóan.

Azt tudjuk, hogy nem tudjuk

Az Egyesült Államokban szeptemberben fog megjelenni Andrew Dalby Homérosz újrafelfedezése című könyve, amelyben a szerző nem kevesebbet állít, mint hogy Homérosz tulajdonképpen nő lehetett – írja a The Times című brit napilap. Dalby tulajdonképpen egy kissé kifordított érveléssel jutott erre a következtetésre, bár nehezen tagadható, hogy pozitív argumentumai többé-kevésbé megállják a helyüket. Persze csak annyira, amennyire minden más feltételezés megállhatja a helyét.

Dalby abból indult ki ugyanis, hogy semmilyen írásos nyoma nincsen annak, hogy Homérosz férfi lett volna. Ahogy a brit napilapnak nyilatkozta: „Semmilyen közvetlen bizonyítékunk nincsen a szerző identitására vonatkozóan, így az az általánosan elfogadott vélemény sem igazán megalapozott, hogy az Odüsszeia és az Iliász költője férfi volt.” Ráadásul a szóbeliség idejében még világszerte elterjedt volt, hogy nők adták tovább szájhagyomány útján a különféle elbeszéléseket, de az sem lehetett ritka, hogy ők maguk énekeltek meg egy-egy eseményt. Elég csak Sapphora vagy Enheduanna-ra gondolni, figyelmeztet Dalby.

Pszeudo-Hérodotosz legendája

Homérosz ember- és férfivolta valóban csak jóval később, a Kr.u. 3-4. század környékén kanonizálódott, egy később Pszeudo-Hérodotosznak nevezett szerző jóvoltából, aki Homérosz élete címen írt munkájában beszámol a nagy költő állítólagos tetteiről. A szerző azonban nem véletlenül Pszeudo-Hérodotosz: a Homérosz életét megszületése után ugyanis még Hérodotosznak tulajdonították, ma viszont már bizonyosan tudjuk, hogy a mű lejegyzője jópár száz évvel Hérodotosz után élhetett, maga a munka pedig egy egyszerű történelmi fikciónak számít.

Pszeudo-Hérodotosz egyébként azzal számolt, hogy a smirnai születésű Homérosz egészen pontosan 168 évvel a trójai háborút követően és 622 évvel I. Xerxész születése előtt látta meg a napvilágot. Ez a dátum Kr.e. 1102 lenne, ha hinni lehetne Pszeudo-Hérodotosznak. Ráadásul a valódi Hérodotosz ennek ugyancsak ellentmondva azt állítja, hogy Homérosz valamikor Kr.e. 850 körül élhetett. A helyzet azonban a modern ókortudósok szerint ennél jóval bonyolultabb. A Homérosz kilétére vonatkozó lehetséges variációk száma igencsak nagy.

Akkor most tényleg nő volt?

Andrew Dalby például Homérosz női mivoltát egy pozitív érvvel is alátámasztja: az Odüsszeiában a nők ábrázolása olyannyira kifinomultnak tűnik Dalby számára, hogy a történész szerint ennyire cizelláltan csakis egy nő képes írni.

Az Odüsszeia valóban íródhatott akár egy nő által is, nyilatkozta Anthony Snodgrass, a Cambridge-i Egyetem professzora a The Times-nak. Ez a munka ugyanis nem háborúról szól, hanem az otthonról, a hűségről és kitartásról. Az agresszió egyáltalán nincsen jelen ebben a műben, csakhogy egészen másként áll a helyzet az Iliásszal: ebben a munkában közismerten a hősök egymást gyilkolják le, éppen emiatt nem valószínű, hogy női szerző tollából származna a munka, bár Dalby szerint az Iliászban is felfedezhető, hogy milyen érzékenyen vannak kimunkálva a női szereplők karakterei.

Anthony Snodgrass azonban inkább azt tartja elképzelhetőnek, hogy a két munka nem ugyanannak a szerzőnek a tollából származik. A homéroszi kérdés talán leglényegesebb pontja is éppen ez: vajon Homérosz egy vagy több ember lehetett, avagy netán egy szájhagyományok útján terjedő, és sokáig változó népköltészeti munka merevedett meg szövegszerűen a Kr.e. 6. századra.

Ez utóbbi feltevés szerint egyébként az Odüsszeia és az Iliász is egy korábbi népköltészeti anyag kanonizálása révén keletkezett– nem kis mértékben egy athéni türannosznak, Hipparchus-nak köszönhetően, aki Athén városának fő ünnepére, a Pánathénaia fesztiválra egységesítette a közszájon forgó irodalmi szövegeket.