A gyilkos féltékenység

1694. július 11-én gyilkosság áldozata lett Fülöp Kristóf, Königsmarck grófja. A gróf szerelmével, Zsófia Dorottya koronahercegnővel szökést tervezett a hannoveri udvarból, azonban a fess fiatalember korábbi szeretője csapdát állított a grófnak.
Zsófia Dorottya koronahercegnő már több éve boldogtalan házasságban élt György Lajossal, a braunschweig-lüneburgi hercegség örökösével. Az egyébként unokatestvéri kapcsolatban is álló pár nemcsak hogy nem táplált szerelmet egymás iránt, mérhetetlen gyűlölet jellemezte kettejük viszonyát. Két gyermekük megszületése után gyakorlatilag semmilyen kapcsolat nem volt közöttük.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a szigorú protokolláris hannoveri élettől szenvedő Zsófia hamar szerelemre lobbant a tőle mindössze egy évvel idősebb Fülöp Lajos, Königsmarck grófja iránt. A helyzet azonban komplikált volt. Azon túl, hogy Zsófia férjnél volt, azzal a problémával is szembesülniük kellett, hogy Fülöp korábbi szeretője, Platen grófnő sohasem bocsátotta meg Königsmarck grófjának, hogy elhagyta, mi több, gyilkos bosszút esküdött ellene.
Fülöp Lajos
Amikor Platen grófnő kémek útján értesült a fiatal pár szökési tervéről, nyomban cselekedett. Zsófia apósát, Ernő Ágost hannoveri választófejedelmet tájékoztatta a készülő „szörnyűségről”, mire az elfogatási parancsot adott ki a gróf ellen. A grófnő azonban nem érte be ennyivel: Königsmarck grófnak meg kellett halnia. Az ifjú Fülöp Lajos letartóztatás helyett 1694. július 11-én gyilkosság áldozatául esett.
A korabeli diplomáciai feljegyzések alapján egyértelmű, hogy a titokzatos gyilkosság hátterében a sértett Platen grófnő állt. Fülöp holtteste sohasem került elő, nem tudni, mi történt vele. Egyesek úgy vélik, hogy testét a Leine-folyóba hajították, más források szerint elégették.
Zsófia koronahercegnő sorsa sem alakult kedvezőbben. A tragédia évében férjével elváltak, és az asszonynak az Ahlden-kastélyban örökös rabság jutott osztályrészül, egyetlen látogatója az édesanyja lehetett.