Bastille, a komfortos börtön

V. Károly francia király parancsára 1370 tavaszán hozzáláttak a Bastille Saint Antoine építéséhez. A százéves háború javában folyt, ezért az uralkodó úgy gondolta, hogy Párizsnak szüksége van az angol támadásokkal szemben egy szilárd erődre. A 13 éven át épült Bastille Párizs keleti kapuját védte.

Az építmény XIII. Lajos király uralkodása alatt funkcióváltáson ment keresztül: az erődből börtön lett. A Bastille-ban sokáig csak az előkelő származású elítélteket tartották, a XVII. században azonban a párizsi fogdákban annyira megnőtt a foglyok száma, hogy a zsúfoltság csökkentése érdekében néha „egyszerű” emberek is bekerültek az egykori erődbe.

Az idekerült magas rangú urak általában ugyanolyan luxus körülmények között éltek, mint a civil életben, annyi különbséggel, hogy a személyi szabadságuk korlátozva volt. Az előkelők a börtönben nem is cellával, mint inkább lakosztállyal rendelkeztek. A foglyok saját ízlésük szerint rendezték be ideiglenes otthonukat, ahol általában az inasaik is velük együtt laktak. A Bastille a legkomfortosabb, legbarátságosabb börtön volt egész Franciaországban.

A több évszázados múltra visszatekintő börtön sorsa azonban 1789. július 14-én megpecsételődött. A nyolcvankét kiszolgált katona és harminckét svájci gárdista által védett Bastille-t a francia forradalmárok megostromolták. A feldúlt tömeg az erőd parancsnokát, Monsieur de Launey-t kivégezte és az őröket fogságba ejtette.

A börtönben a felkelők mindössze hét foglyot találtak: 4 hamisítót, 2 elmebeteget és Solages grófot, aki gyilkosságért ült. Mivel a nép a Bastille-t a zsarnokság jelképeként tartotta számon, a forradalom hevében földig rombolta a börtönt. Két nappal később, Pierre-François Palloy irányítása alatt megkezdték az építmény törmelékeinek elszállítását.

Mára a Bastille-nak már nyoma sincs, pedig minden valószínűséggel a Louvre és az Eiffel-torony mellett a legkedveltebb turistacélpontok közé tartozna. Csupán a róla elnevezett tér őrzi az egykori börtön emlékét és helyét.