Buktatók a felívelő kínai tudományos életben

A Dél-Koreában nemrégiben felszínre került hasonló eset komoly következményekkel járt Wu Suk Hwang -ra nézve, Kínában azonban egyelőre nem fenyegeti komoly veszély a hamisító tudósokat.

A kínai gazdaság robbanásszerű fejlődését sokan a nyugati technológiák és az olcsó munkaerő ötvözésének tudják be, noha úgy tűnik, hogy a kapitalista vállalatok megjelenése, a technológiák átvétele önmagában nem meríti ki a kínai gazdasági potenciált. Az ázsiai ország pártvezetése ugyanis egyre nagyobb figyelmet szentel olyan kutatásoknak és fejlesztéseknek, amelyek révén a kínai gazdaság immár nemcsak a nyugati fejlesztések és vívmányok átvételére szorítkozhatna, hanem egyben önálló eredményeket is fel tudna mutatni. Ez a szellemiség azonban egyre inkább átjárja a kínai tudományt is, nem utolsó sorban a gyakorlati haszonnal kecsegetető tudományágak, így például a biotechnológia kutatási gyakorlatát.

Tíz év múlva már a csúcson?

„A gének nem változnak jelentősen a történelem folyamán. A világ legjelentősebb találmányai közül nem kevés Kínában „látta meg a napvilágot”, elég ha csak a puskaporra vagy a papírra gondolunk. Ha őseink képesek voltak nagy felfedezésekre, akkor miért ne lehetnénk mi is képesek hasonló teljesítményre?” – teszi fel a kérdést Cheng Jing, Kína egyik legfejlettebb biotechnológiai cégének, a Capitalbio-nak az ügyvezetője a BBC News-nak adott interjújában. Valóban: Kína egy ideje ugyan nem tudott felmutatni jelentősebb tudományos eredményt, ám ez a közeljövőben könnyen megváltozhat.

A kínai pártvezetés felismerte ugyanis annak jelentőségét, hogy érdemes biotechnológiai kutatásokba invesztálni. A Capitalbio célkitűzései pontosan tükrözik ezt a hozzáállást: a biochipek, gyógyszerek előállításában, és különféle biotechnológiai fejlesztésekben érdekelt vállalat székhelye ugyan Pekingben van, ám egy igen jelentős leányvállalat immár a kaliforniai San Diego-ban foglalkozik a jövő kérdéseivel. Ching azt reméli, hogy ha minden jól megy, tíz év múlva a Capitalbio a legjelentősebb amerikai és japán biotechnológiai vállalatokkal illetve azok kutatási eredményeivel is fel tudja venni a versenyt.

Visszacsábítják a külföldön élő tudósokat

David Sun, a Capitalbio másik vezetője szerint ennek alapvető feltétele volt, hogy a kínai oktatási rendszer is átalakuljon. Sun szerint ma már a kínai iskolákban sem csak a memorizálás és a tudás elsajátítása a legfőbb szempont, hanem a szabad gondolkodás elősegítése, ami alapvető feltétele az innovációknak. Ehhez jön még, hogy a kínai pártvezetés tudatosan csábítja vissza az Egyesült Államokból és más nyugati országokból tudósait, hatalmas fizetést valamint komoly infrastrukturális hátteret biztosítva nekik. A Capitalbio évi 200-300 százalékos növekedést mutat fel.

A pártvezetés 2020-ra a gazdasági fejődés 60 százalékát a saját tudományos fejlesztéseknek köszönhetően képzeli el, az élettudományok pedig elsődleges preferenciával bírnak a kommunista pártvezetők szemében. Az őssejtkutatás például már most is jelentős állami támogatásban részesül. Külön kutatóközpontot hoztak létre, melynek vezetője nagy elhivatottságról tett bizonyságot a BBC-nek adott nyilatkozatában: Han Zung-Csao szerint a jövő egyértelműen az őssejtkutatásé, mivel azok később különféle sejtek alapjaiként szövetek és egész szervek pótlását tehetik lehetővé.

Botrányos hamisítások

A teljesítménykényszer azonban Kínában is megmutatja a tudományos versengés hátulütőit: nem sokkal a dél-koreai őssejt botrányt követően ugyanis egyre több olyan hír látott napvilágot, miszerint kínai tudósok szintén hamis eredményeket tettek közre – olykor nem is létező folyóiratokban. A nem hivatalos kínai „tudományrendőrség”-ként működő honlap, a New Threads (www.xys.org) több olyan cikket is közölt, amelyben jelentősnek mondott kínai tudományos eredmények légből kapottságát bizonyították.

Az amerikai illetőségű, ám kivándorolt kínai tudósok által üzemeltetett honlap mellett az Egyesült Államokban tartózkodó kínai tudósok is egyre többet foglalkoznak hazai kollegáik állítólagos komoly eredményeivel. Májusban közel 120 kínai tudós írta alá azt a nyílt levelet, amelyben arra kérik a kínai tudományos akadémiát és az illetékes minisztériumok vezetőit, hogy az áltudományos hamisítások elszaporodása miatt vizsgálják meg, hogyan szűrhetők ki a csalásra hajlamos tudósok a kínai tudóstársadalomból, és szervezzenek olyan bioetikai és kutatásetikai kurzusokat, amelyeken minden tudósnak kötelező a részvétel.

A botrányoknak és a tiltakozásoknak köszönhetően a tudományokért és a technológiai fejlesztésekért felelős kínai miniszter június végén bejelentette: olyan reformokat vezetnek be nemsokára, amelyek megakadályozzák a tudósokat abban, hogy hamis eredményeket közöljenek. Az ellenőrzési mechanizmusok megerősítésében azonban sokan kételkednek. A legfőbb gondot az okozza ugyanis, hogy a kínai tudós társadalom kutatási és publikációs morálja egyelőre össze sem hasonlítható a nyugati tudósközösségével. Ahhoz pedig, hogy ez megváltozzon, elsősorban az elvárásoknak kell némileg megváltozniuk, amire viszont Kína fejlődési kényszere miatt egyelőre nem sok esélyt látnak.