A szépség, s ami mögötte van

Szépség - A nagy illúzió címmel nyílt meg kedden a budapesti Magyar Zsidó Múzeumban a kozmetikai és parfümipar három kelet-európai, zsidó származású nagyasszonyáról - Helena Rubinsteinről, Estée Lauderről, valamint Judith Mullerről szóló páratlan kiállítás.
Hármójuk közül a kiállításon az egyetlen “túlélő”, azaz Judith Muller volt jelen, aki a háziasszony szerepét vállalta magára, és lelkesen magyarázva kísérte végig a tárlaton az érdeklődőket. A kiállítást Diana Lerner magyar származású izraeli újságíró nyitotta meg, aki személyesen ismerte a három nagyasszonyt. Mint mondta, három különböző személyiségről van szó.
Helena Rubinsteint kemény üzletasszonyként jellemezte. Még tizennyolc sem volt, amikor 12 tégely krémmel útnak indult Ausztráliába, s csaknem 30 év múlva, 47 évesen lett dúsgazdag. Így megbecsült mindent, amiért megdolgozott: leginkább piacon, vagy second hand üzletekben szeretett vásárolni, s keményen alkudott, hogy a legjobb áron kapja meg a kiszemelt darabot. Élete utolsó napjaiban betörtek lakásába és a rablók pisztolyt nyomva halántékához, követelték a széf kódját, ám Helena Rubinstein megtagadta, mondván, hogy megölhetik, de nem adja oda azt, ami az övé. A rablók üres kézzel távoztak.
Estée Lauder volt a marketingzseni. Ez megmutatkozott már első termékénél, a Youth Dew, a parfümként is használatos illatosított fürdőolaj forgalomba hozatalakor. Estée Lauder az egyik párizsi áruházban leejtette a flakont, amely összetört, s a mindent betöltő illat vonzotta a vevőket, mint a mágnes.
Judith Mullert, mint kreatív erőt jellemezte Diana Lerner, akit személyes barátság fűz a parfümkészítés nagyasszonyához. A parfümiparban kizárólag csapatmunka létezik – nyilatkozta Judith Müller. Mint mondta, az ötlet rendszerint az övé, miként az elnevezés, de csapatban dolgozik, s minden – az illat, a gyártási technológia, a csomagolás tudományosan kidolgozott. Elbeszélése szerint Párizsban sajátította el szakmája minden csínját-bínját, majd visszatérve Izraelbe megpróbálta megfejteni a Biblia ősi titkait, azt, hogy mik lehettek a bibliai olajok, füvek, virágok. Így született meg az első izraeli nemzeti illat, a Bat Sheba parfüm és a King David Men’s Cologne nevű kölni. Mindig a legjobbakkal dolgozott. Példaként legutóbbi alkotását, a magyar nemzeti illatot, a Hungarian Rhapsody No.5 hozta fel, amelyet Szász Endre tervezte flakonban árusítanak.
A kiállítás bejáratánál az i.sz. III. évszázadból származó mozaikot ábrázoló felvétel fogadja a látogatót, amelynek felirata átokkal fenyeget mindenkit, aki elárulja a parfümkészítés titkát. A tárlat felvonultat a Szentföldről származó illatszeres üvegcséket éppúgy, mint és a XIX-XX. századi díszes tégelyeket. Láthatók kozmetikai felszerelések és gépek, gipsz- és thermomaszkok, parfümöket reklámozó plakátok, valamint számtalan parfümös üveg. Az anyag zömét azonban a kozmetikai ipar három nagyasszonyának életrajzi dokumentumai, fényképei alkotják, amelyekből az érdeklődők megtudhatják, hogy miként váltak hihetetlen szorgalom és kitartás árán azzá ami.
A kiállítás október 22-ig látogatható a budapesti Magyar Zsidómúzeumban (1075. Budapest, Dohány u. 2.)
..