A baszk terrorszervezet megalakulása
1959. július 31-én megalakult a Baszkföld és Szabadság (ETA) elnevezésű baszk terrorszervezet, amely 47 éve harcol Baszkföld függetlenségéért. Az ETA emberrablásokkal, fegyverrel és véres merényletekkel próbálja céljait megvalósítani. A terrorszervezet a becslések szerint az emberáldozatokon túl, eddig mintegy 10 milliárd eurós kárt okozott Spanyolországnak.
A baszk nacionalizmus a 19. század végétől erősödött fokozatosan. A baszk nacionalizmus magjait az 1895-ben a Nemzeti Baszk Pártot megalapító Sabino Arana Goiri vetette el pártpolitikájával és írásaival.
A Baszkföld és Szabadság (ETA) elnevezésű terrorszervezet 1959. július 31-én alakult meg, amely immár 47 éve harcol Baszkföld függetlenségéért.
A Franco diktatúra első évtizedeiben elnyomott és földalatti szervezkedésbe kényszerített baszk nacionalizmus az Euskadi Ta Askatasuna (ETA) létrejöttével minden addiginál erősebb lendületet kapott.
Az elsősorban fiatal baszkokból álló ETA mintaképéül az IRA és az algír FLN mozgalom szolgált. A tagok az első gyűlésüket 1962-ben egy francia kolostor falai között tartották meg, ahol célkitűzéseik megfogalmazása mellett forradalmi földalatti szervezetként definiálták magukat. A szervezet semmitől sem riad vissza, emberrablásokkal, fegyverrel és véres merényletekkel próbálja céljait elérni.
Az első halálos áldozatokat is követelő terrorcselekményre 1960 júniusában a san sebastiani pályaudvaron került sor. Az ezt követő években rendőrök, politikusok és spanyol katonák ellen követtek el merényleteket, amelyeknek természetesen védtelen civilek is áldozatul estek. Az ETA egyik leghírhedtebb akcióját 1973-ban Carrero Blanco spanyol miniszterelnök ellen hajtotta végre. A Franco-utódként ismert Carrero éppen szokásához híven a lakása közeli templomba indult reggeli misére, amikor a kocsija alatt az ETA-aktivisták által korábban elhelyezett három bomba felrobbant. A miniszterelnök és kísérője nyomban életét vesztette.
A 2005 nyarán a saragossai reptéren elkövetett gránáttámadás óta az ETA szolidabb politikát folytat. Megbékélésének jeleként ez év márciusában tartós tűzszünetet hirdetett. Míg a Zapatero vezette spanyol kormány az ETA fegyvereinek beszolgáltatását és a terrorcselekmények végleges megszüntetését szeretné elérni, addig az ETA teret követel a baszk autonómtörekvéseknek és a szervezet tagjainak szabadon bocsátását kéri.
A spanyol és nemzetközi szakértők szerint még soha nem volt ilyen ideális a helyzet az elmúlt évtizedekben több száz ember halálát előidéző és Spanyolországnak mintegy 10 milliárd eurós kárt okozó ETA és a spanyol kormány között a megegyezésre.