A pápa bosszúja
1965. augusztus 4-én megkezdődött a „pápa bosszúja” néven elhíresült berlini tévétorony építése. A tévétornyot a maga 368 méteres magasságával Európa negyedik legmagasabb építményeként tartják számon.
Az 1950-es években a berlini Müggelbergen már építettek egy tévétornyot, de az építkezési munkálatokat le kellett állítani, mert az komoly veszélyt jelentett a le- és fölszálló repülőgépek számára.
1964-ben Walter Ulbricht, az NDK akkori mindenható ura a leendő berlini tévétorony helyéül az Alexander-teret jelölte ki. Építését Gerhard Kosel, a Német Építészeti Akadémia igazgatójának irányítása alatt, Hermann Henselmann, Jörg Streitparth, Fritz Dieter, Günter Franke és Werner Ahrend terve alapján – ünnepélyes alapkőletétel nélkül – 1965. augusztus 4-én kezdték meg.
A költségvetést eredetileg 33-35 millió kelet-német márkára tervezték, ám végül a gigantikus vállalkozás 200 millió márkát emésztett fel. Habár a tervek és a felhasznált építőanyagok döntő hányada az NDK-ból származott, a svéd huzalok, liftek, légkondicionáló berendezések és a holland biztonsági üvegek jelentősen növelték a tervezett költséget.
Ma a német főváros legfőbb látványosságai közé tartozó Berlini Tévétorony négy év megfeszített munka után, 1969 őszére készült el. A 368 méteres magasságával Európa negyedik legmagasabb építményeként számon tartott adóállomás funkcionális szerepén túl, szimbolikus jelentéssel is bírt: a szocializmus időszakában a kelet-német monumentális építészet és gigantikus beruházás utolérhetetlenségét is hirdette, az egyik legfőbb politikai szimbólum volt.
A német idegenvezetők a Berlini Tévétornyot gyakran a „pápa bosszúja”-ként emlegetik. Ha a nap megvilágítja a mintegy 200 méteres betonoszlop tetején található 4800 tonnás, rozsdamentes acélból készült gömböt, akkor egy kereszt rajzolódik ki. Az ateista kommunista vezetés állítólag ezért olyannyira megharagudott a tervezőkre, hogy még az ünnepélyes megnyitóra sem hívta meg őket.
Az évente egymillió látogatót fogadó tévétornyot mintegy tíz éve felújították. A belső generálozás során új klíma- és tűzvédelmi berendezésekkel is ellátták az épületet. Az idelátogatók lifttel negyven másodperc alatt juthatnak fel a kétszáz méter magasban lévő kávézóba és kilátóba.
Elfeledett sír bukkant elő a gazból
A bronzkori nyughelyet az 1980-as években tárták fel, ám utóbb ellepte a növényzet.
Véreztetéséhez használt csonteszközök
A 7000 éves tárgyak Szudánban kerültek elő, és a térség újkőkori pásztoraitól származnak.
Maja sírt találtak Mexikóban
A nyughely Palenque térségében került elő, és több személy maradványait őrzi.
Gyöngyhalászok elveszett városára bukkantak
Egy, a 6. századból származó település maradványait tárták fel az Egyesült Arab Emirátusokban.
Az első nagy magyar lírikus
Ötszázötven éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
